Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

Élektra érzelmei Oreaztéez iránt már-már a szerelem határait súrol Jái, a he nem teljesülő vérfertőzés leheg felettük.

Oh. drága testvér, mint megöltél engemetl Végyhát,magad mellé sírodba engem is,

Megsemmisültet semmiségbe, hogy veled Lehessek ott lenn. Mert mig Idefent valál Mindenben osztoztam veled) most holtan is Sírodnak közelében vágyom lenni én,

Oresztész és Élektra csak a közös halálban, a közösen kiontott vérben egyesülhetnek. A freudi, vagy a freudi módszerrel rokon értelmezés gyanakvást ébreszt. Egyrészt a kapcsolat kettőssége; tudatosnak látszik. Alszkhulosznál a döntő pillanatban, amikor Oresztész megölni készül anyját, először és egyetlenegyszer megszólal Piladész. Arra buzdítja,hogy tegyen eleget az istenek akaratának} öljön. Szophoklész ÉLektrájában Oresztész ugyanúgy habozik megölni anyját, majd amikor a haldokló ELütaimnésztra jajgatását halljuk, Elektra extázisbán kiáltja! "Kétszer sújts , le, hogyha tudszI" Tulajdon vére helyett anyja vére egyesíti őt Oresztésszel.

3.

Olyan valóságos szituáció után kutatni, méghozzá mai életünkben, amely megfelel a tragédia szituációjának, mindenképpen kockázatos törekvés. De azt hiszem, Oresztész esetében, legalábbis, érdemes ezt a kockázatot vállalni. Képzeljünk el egy szicíliait,aki gyermekkorában elhagyta szülőföldjét és Amerikába ment. Pincér lett valamelyik New Xork-i, vagy chicagói olasz étteremben. Yagy elszegődött egy farmra cselédnek. Húsz éves korában hazatért falujába. Apja már nem élt, megölte a felesége meg az öccse, aztáa„ összeházasodtak. Hogyha ennek a szicíliai fiúnak Amerikában azt mondta volna valaki! kétszeres gyilkos leszel, megölöd anyádat meg a mostohaapádat, nyilván ostoba tréfának vélné ezt a prognózist. De otthon, a szülőfalujában, ahol a vérbosszú időtlen idők óta szokássá vált, ha bárkit megkérdez, bosszút álljon-e a fiú meggyilkolt apjáért, a válaszi igen. Az első prognózis beteljes^-52