Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

Magától értetődik, hogy ez s módszer nem zárja ki a továbbikorrek­ciókat, amelyek egyik vagy másik tényező technikai tökéletesedése révén a későbbiekben létrejöhetnek. A rögzitett utasitás csupán az arányokra vonatkozik, és nem az intenzitás fokára. Mégis meg kell jegyezni, hogy az esetleges technikai fejlődésnek az egész színpad­képre ki kell terjednie és nem fejleszthetjük egyik vagy másik té­nyező előadásbeli hatását, ha ez az arányok egészét eltorzitja. Összefoglalva: a jelenlegi szinpadi ökonómia figyelmen kivülhagy­ja a szinészi alkotás hatását, a festett vásznak keltette illúzió ér­dekében. A zene létrehozta hierarchia nem járulhat hozzá ehhez, és a szinésznek kell meghatároznia mindazt, ami a szinpedképben az ő anyagi alakjával és mozdulataival összefügg; ámde ez csak akkor le­hetséges, ha elvetjük azt, amit szinpadi illúziónak neveznek. diszleteket határoló vonalak, ha nincsenek alávetve az illúzió megteremtése gondjának, a költői-zenei textúra felsőbbrendü pa­rancsainak engedelmeskedhetnek, és ha szükséges, olyan materiális mozgékonyságot biztosithatnak,amely megfelel a partitúra mozgékony­­ságónák. Ezeken a határvonalakon belül azokat a diszletmotivumokat, amelyeket nem lehet vagy nem kell plasztikusan előállítani, festett és darabokra szabdalt vásznak jelzik. E vásznak elrendezése azon - ban teljesen alá van rendelve az előadásbeli expresszivitás fel­sőbbrendü elemeinek. A plasztikus kivitelezés és e festett vászon között van egy közbenső megoldás, amelyet a vilégités szolgáltat , és abban áll, hogy a fényben mesterségesen éllitjuk elő a sugarak útjába állított akadályok által létrehozott jelleget. Korábban azt mondtam, hogy egyik vagy másik Wortton-dréma színpadá­nak ideiglenes felállítása nem járna olyan végleges és kínos követ­kezményekkel, mintha mindig modern színpadjaink mechanizmusét kel­lene újra és újra felállítani. Annak, aki ismeri a mi mechaniz­must, fölösleges bizonyítgatni, mennyivel egyszerűbb lesz ennél bár­mely, a zene diktálta expressziv alapelvben fogant rendezés ad hoc megvalósítása - különösen ha ezen rendezésnek szánt térség nem állít fel a szerzővel szemben előzetes konvenciókat, hanem va-92

Next

/
Oldalképek
Tartalom