Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)
Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz
tervező, aki a festmény számára meg akar őrizik valamelyes jaLentést is, kénytelen a közönség elé a lehető legnagyobb számban lapos sikokat kiakasztani. Ezzel szemben az, ami bármilyen előadás szempontjából- és függetlenül ettől a konvenciótól abszolút szükségszerűségnek nevezhető, két csoportba sorolható.1. A színpadkép körülhatárolásának kényszere. 2.A plasztikusan meg nem oldható diszletmotivumok fiktiv kivitelezése. Először is ez utóbbiakat fogjuk tárgyalni. Akármilyen legyen is 8 szinész taposts terep és sz sktiv világítás jelentősége, és bármekkora is legyen e két alapfeltételnek a színpadkép általános kompozíciójára gyakorolt korlátozó hatása, nyilvánvaló, hogy az üres térségnek mégiscsak meg kell telnie különböző fel nem áldozható motívumokkal. A fák, sziklák, építmények, belső kczfalak stb., noha a világítás aktiv szerepe következtében arányaikban visszaszorulnak, mégiscsak léteznek. És noha ezek a minimális arányok sok esetben lehetővé teszik a plasztikus kivitelezést, mégis előadódnak olyan alkalmak, amikor ez a plaszticitás lehetetlen, vagy legalábbis nem túl kivánatos.A festett vásznak alapelve mindezeket a motívumokat ugyanabban a fikcióban egyesitette. A szinész előadásbeli expresszivitása és a világítás aktivitása pedig, a színpadkép jellegét és kifejezésének pillanatnyi intenzitását követve, egymástól elütő és variálható formákkal ruházza fel ezeket a motívumokat. Ámde a konkrét plasztikus kivitelezés és a függőleges vásznakra festett kép között csak a díszlet-elhelyezés száméra nincs középút: tanúsítja ezt a modern díszlettervezők azon erőfeszítése, amit a két eljárás között keletkező ür álcázáséra fordítanak. De a világítás igen fontos közvetítő fogás lehet és erről említést kell tennem itt, mivel ez az uj díszlet-elhelyezés szerves része. A világításnak, kifejező képessége fenntartásénak érdekében,valamelj indokra van szüksége: valamit meg kell világítania és akadályokba kell ütköznie. Ezek a tárgyak nem lehetnekfiktivék;, mivel a valóságos fénynek nincs fiktiv létformája. Amikor festett vásznakat világit meg, csak a vásznakat. mint olyanokat éri, nem pedig a 86
