Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)
IV. rész: Alternatívák
léma megoldódhatott volna, ha Siftonék, számos más amerikai drámaíróval egyetemben, nem bizonyultak volna alkalmatlannak rá, hogy olyan drámai beszédformát dolgozzanak ki, amelynek segítségével a tipikus munkás, a kedvese és a munkaadója jellemükhöz következetesen, de mégis tagoltan tudják kifejezni a társadalmi tragédiához kapcsolódó egyéni sorsok valamennyi implikációját.Minthogy senki nem tudta magát drámai módon kifejezni, a tragédia látomása csak a díszletben bujkált, ahol tompán kongó vasredőnyök vágták el a néma és csüggedt tömegeket a munka Ígéretétől - de nem nyilvánul meg a főszereplők játékában, és mert minden, amit mondani tudtak, szövegében triviális volt, végül történetük is elveszítette-jelentőségét. ...Itt volt tehat egy dráma, amelynek témája potenciálisan igen ffontos, mondanivalója alapvetően tragikus - és a tragikum mégis ■'seppenként szivárgott el belőle. Midőn a nézők a főhőssel a színpadon találkoztak, nem támadhatott bennük több érzelem, mintha az utcasarkon botlanának az illetőbe - mert nem költő alkotta. Adam, mint szinházi alak kárhozatra volt Ítélve, mert nem rendelkezett költői szókinccsel. Forduljunk most, a drámai skála másik végén, az Amerikai Elektrához. Egyet érthetünk Joseph Wood Krutch-csal, mikor igy irt "Az Ameri kai Elektra, mint minden irodalmi remekmű, elsősorban a szenvedélyek iránti érdeklődésünket akarja kielégíteni. Ismét egy nagy drámával van dolgunk... amely ugyanazt mondja, mint Oidiusz, Hamlet és Macbeth - hogy tudniillik az emberek, ha nagy szenvedélyek markában vergődnek, nagyszerű és borzalmas teremtmények és látványuk nemcsak izgalmas, hanem egyszersmind irtózatos és megtisztító hatású is." De egyet érthetünk Erűteh megszorításának érvényességével is: "Ha a drámában egyáltalán hiányosságot akarunk találni, úgy a drájBairodalom legnagyobb remekeivel kell összevetnünk; de ha a Hamlettal és a Macbeth-tel hasonlítjuk össze, felismerjük, hogy egyetlen dolog hiányzik belőle és ez a nyelv - szavak, amelyek épp oly izgalmasak lennének, mint az őket kisérő cselekmény. Vegyük például azt a jelenetet, amelyben Orin /Oresztész/ apja ravatala mellett állva szól a holttesthez. Senki nem tagadhatja, hogy beszéde sikerült alkotás, mégis, va-92
