Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)
IV. rész: Alternatívák
bozo hangsúlyokkal előadott "Egén? Hát egen!" tökéletesen kielégítő érintkezési forma. A színdarab sikerét úgy biztosíthatjuk a legsimábban, ha a nézők fülét olyan beszéddel lakatjuk jól, ami- TÿênEiz hasonlót épp az imént élvezhettek a koktélpartikon, a jfriraTráhnn jawt-a hfT^'zpágztaínál - jji ~a színházban olyan beszédet hallgatnak, amilyet baráti körben általában ők maguk is használnak.. A felsőbb osztályok finom szaiondilemmáival foglalkozó aramákban a mondanivalót hordozó szereplők beszélgetése a szintelenségig tartózkodó; az alsóbb osztályok küzdelmei és súlyos problémái pedig olyan mértékben tárulnak fel, amennyire az utcasarkon vagy valamelyik "nehéz" kerület hátsó udvaraiban ellesett 'nyelTlEifejezheti őket. Az írói kiemelést az biztosítja, hogy, “HlSgTelelő időközökben, beiktatásra kerül egy-egy "tetii , fráter", "a rohadt istenit" vagy "mi a franc”. A hasonlatok és metafórák világából csak olyanok jöhetnek számba, amelyek hihetően hangzanak egy első hálós urilány, egy lokáltulajdonosnő, egy világfi vagy egy gengszter szájából. A mai élet hangzásainak ez a hű utánzása önmagában korántsem volna sajnálatos. A friss szem, az első kézből való érzékelés képessége a drámairónál épp oly fontos, mint a festőnél. Minden olyan művészet számára, amelyik uj életerőt akar gyűjtő ni. &g--ol— ső szárnypróbálgatás mindig a természethez való visszatéréssel esik egybe. A veszély ma abban rejlik, hogy drámairáiünkbana kozna pïSïT’beszéd valószsyüsége és hatásossága hovatovább nem puszta kezdetnek számit ,Míanem öncélnál!^ na ^'jelentőségű modern módszernékT, nám^pSdxg’Byuj.aanjaguak, amelyből még csak ezután kellene kikovácsolni a sajátosan modern drámai stílust. Mert ha a dráma értelmezni akarja a valóságot, akkor előbb vagy utóbb fel kell ismernie feladatát! olyaB eszméket és törekvéseket kell tagolt formában kifejeznie, amelyek a valóságban általában nem tudják kifejezni magukat, és ezért a mindennapi, szokásos 1 beszédet mindenképpen fel kell fokoznia, Az amerikai drámaírót; ma bilincstye Veri a tehetetlenség: nem tud felhasználni olyan témákat,amelyek előzőleg, egy előre gyártott köznyelv keretein belül, már nem nyertek kifejezést. A drámairó aztán ezt a nyelvezetet szeleteli fel' pattogó, rövid mondatokra, amelyeket az átlagos szinész könnyű'szerrel adhat elő. 83
