Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)
IV. rész: Alternatívák
lár. De a nagybetűs szedés és a rövid bekezdések következtében tipográfiai szemszögből minden oldal az alapfokú francia lyelvkönyvre hasonlít, amely könnyen harapható és emészthető formában tálalja fel a kezdők számára az idegen nyelvet. 2. A beszéd deflációja A drámairók más Íróknál még élesebben érzik a szükségét, hogy a nyelvet rövid és könngen emészthető szócsoportokra tördeljék és igy eleget tegyenek a széles közönség óhajárnakXMert az olvasó,ha a könyv pillanatnyilag untatja, bármikor leteheti; és ha később fejezi be, a könyv sikeréhez akkor is hozzájárulhat. A drámaíró azonban egy valamit nem kockáztathat: azt, hogy menet közben e— gyetien néző is kisétáljon a színházból. A könyv várhat a magaköönségére, a dráma soha. Ezért a drámaírók törvényszerűen a betegességig érzékenyek arra a veszélyre, hogy a közönséget esetleg untatják; és általában - eltekintve két olyan jelentős kivételtől, mint Shaw és O’Heill — cinkosan megalkusznak a kitartó figyelemre való képtelenségünkkel. Meredith, James vagy Conrad büntetlenül találhatnak ki olyan beszélgetési formát, amelyet általában senki nem használ, mert) ha csak dialógusukat fennhangon nem olvassák - márpedig ezt a gyakorlatot kevés olvasó űzi -, a forma nem látszik azonnal és közvetlen módon szokatlannak. Am a színházban az átlagos fül ötvenszer gyorsabban észleli mindenfajta szokatlan —iwUagii beszéd rí Amusât, Ilyenkor a beszélő személyek természetellenesnek tűnnek, a dialógus maga pedig irreálisnak, holott a dialógusnak épp az a feladata, hogy az előadás során a valóságnak és életszerűségnek legalább pillanatnyi látszatát teremtse meg és igy ragadja magával közönségét. A drámaírók manapság hajlamosak rá, hogy ezt a problémát sajátos módon oldják meg: tudniillik úgy, hogy teljes mértékben leteszik előtte a fegyvert. A közönség tetszését a legkönnyebben úgy lehet me gnyerni, ha olyan emberek beszédét repmnnk^^ukf akik nem fá""rasztják magukat értelmes beszélgetéssel; az értelmes beszélgelébl Ugyanis a művelt közönség pedáns exhibicionizmusnak tartja, a műveletlenek pedig fölöslegesnek, lévén az ő számukra a külön-82
