Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

hetetlen volt, de meg-megcsillanva, azt az érzést keltette,mint­ha az egész drágakövekkel lett volna kirakva. A felvonás nagyré­szében a fekete fátyol úgy tompította az anyagot, hogy az nem vont el semmi fényt Lynn Fontaimé arcáról. A szoba henger alakú volt és üres; négy egymás felett elhelyezkedő keskeny ablak toronyba ve­zető csigalépcsőt jelzett. A helyiség szürke és kék színekre volt festve, mert a toronynak árnyékosnak kellett lenni, éreztetni a közeledő halál fuvallatát. Csak a trónszék mögötti falrészletre fröcsköltek fel finoman egy kis tompa vörös festéket, amely lát­hatatlan volt, mig a hajnal végül betörő fénye meg nem világítot­ta. A díszlet tetején a trón fölötti zászlók teljesen eltűntek az árnyékban. Egy ládára helyezett egyetlen gyertya indokolta a je­lenet általános megvilágitását. A láda a süllyesztő közelében volt, ahonnan Essexnek fel kellett jönnie. A színpadon csak két megvi­lágított terület volt - az egyik a trón körül, a másik a láda és a süllyesztő közötti ez utóbbi eleinte homályban volt, minthogy a felvonás első részében nem játszott jelentős szerepet. Mindkét he­lyen a fényt távol tartották a falaktól s a színészek fejének vo­naláig emelték. A szinpad többi része félárnyékban volt. - Amikor fellépnek a színészek, hogy eljátsszanak egy jelenetet a Windsor! vig nőkből, csak mintegy véletlenül bukkantak elő az árnyékból, mert egyetlen szerepük az volt, hogy hatásos pillanatnyi kont­rasztul szolgáljanak a várakozva fel-alá járkáló királynő hangula­tához. Amikor a süllyesztő megnyílt és Essex belépett, az odaéső fény megerősödött, de’a változás észrevehetetlen volt, mert az újonnan bekapcsolt fény sehol sem érte el a falakat; némiképp meg­­..övekedett intenzitását egyedül -Essex arcán lehetett észlelni. Az utolsó beszélgetés alatt a fény mindenütt elhalványodott, kivéve azt a kis területet, ahol Essex és a királynő búcsú jelenetüket ját­szották. Közvetlenül elválásuk előtt az éjszaka kékje lassan el­halványult és helyt adott az ablakon át beszűrődő rózsaszínű haj­nalnak. Essex távozásával az újonnan bekapcsolt fény eltűnt vele együtt, csak a pislákoló gyertya maradt meg. Halvány, hideg kék fény lopódzott fel a falakra. Az ablakok nyilásain át beszűrődött fény élénkebbé, majdnem vörössé vált. És amint Erzsébet . székében felegyenesedett, a meleg reggeli napfény első kévéje teljes erő­vel rácsapott, bronzfigurává változtatta, s ugyanakkor kiragadta a 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom