Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

egy sor színházi jelmezt tervezett. Lugné-Poe kísérleti színházában, a Théâtre de l’Oeuvre-ben, 1890 és 1900 között Vuillard tervezte a Rosmgrgholm díszleteit, Carrière volt a tervezője Maeterlinck Hívatlan vendégének. Burne-Jones és Hochegrosse Bataille

első darabjának, a Csinkerézslkénak. és közreműködött Toulouse- Lautrec és Odillon Bedon is. Amikor Bouché 1910-ben egy másik müvészszinházat alapított, díszlettervezőinek listája úgy hangzik, mint a kor legmodernebb évi kiállításán, a Salon d’Automne-on kiállító jelentős miivészek katalógusa. Az Orosz Balett későbbi évadai az újítók következő generációját foglalkoztatták, akik jelenleg a vezető képkereskedők készletének aranyalapját jelentikx Matisse-t, Dufyt, Braque-ot, Chiricót, Deraint és Picassót. A Svéd Balett pedig Laprade-ot, Poujitát, Bonnard-t és .Picabiát szerződtette .

A reneszánsz hagyománya, hogy a festőállvány technikáját átvitték a színpadra, igy hát a mai napig életben maradt. A diszletfestés újításai nem többek olyan kísérleteknél, melyeket a kritikusok és gyűjtők már elfogadtak a képkeretek között és aztán a színpad keretének megfelelően felnagyították őket. Delaunay imbolygó boltívei, melyeket 1919-ben a Salon d’Automne—on állított ki, Moszkvában hét évvel később forradalmi jelentőségű díszlettervként jelentek meg újra. Az orosz tervezők rendkívüli találékonysággal öltöztették színészeiket kockákba és gúlákba, úgyhogy kubista festményre hasonlítottak, a Habima-szinház pedig olyan maszktechnikát fejlesztett ki, amelytől a színészek arca ; háromszögű* síkokból szerkesztettnek tűnt. Berlinben, a Savonarola 1923—as előadásán a színészeket réz csövekbe és bádoglemezekbe öltöztették. Rousseau őserdeinek lombformái tűnnek fel ismét Covarrubias erdejében,ahol Shaw, Androclese találkozik oroszlánjával. Az impresszionista paletta tört és megosztott színei ma állandóan használatban vannak a díszletező műtermekben; a színpadi egek nagyjából hasonló festői technika szerint lüktetnek, mint amilyet Monet alkalmazott búzaföldjeinél. Atmoszferikus tülljeink és transzparenseink, mi nt pl. a Liliom ligeti jelenete, legtöbbször módosított Whistler-notturnók. A fény és árnyék drámai játéka és az árnyék tudatos használata a-formák egyszerűsítése és hangsúlyozása céljából - ami ma annyira jellemző a modern színpadi világításra - először Meryon

15