Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

ké. Néhány évvel Sabbattini kézikönyvének megjelenése után hasonló metamorfózisok mentek végbe Barberini bib s színházában, ahol a legkorábbi operák közül több is bemuta.asra került. A színházba háromezer néző fért be; ezeket nemcsak az ének nyűgözte le, hanem a színi látványosságok sorozata is, ahogy azt korabeli levelek leirásai tanúsítják. "Az angyalok röpülése a felhők között; a Vallás megjelenése a légben... gépészeti megoldások... amelyek versenyre keltek a természettel... a menny és a pokol csodás megjelenése... az oszlopcsarnok megvilágított mélysége, mely a lehető legjobb bepillantást nyújtotta a kertbe; felülmúlhatatlan!" Egy másik levél lelkesedik a "gépek keltette tetszetős illúziókért és a diszletváltásokért, melyek szinte észrevétlenül varázsoltak elő, majd tüntettek el egy hatalmas sziklát, egy lugast és egy folyót, melyből először a Jordán emelkedik ki, majd najádok... Armida egy sárkányok vontatta hintóbán érkezik, majd eltűnik egy villám fényében; most a közönséges színpad csatatérré változik, az erdő pavilonná, a perspektivikus látkép pedig... az ostromlott Jeruzsálem falaivá... Avernus szakadékéból tetszetősen szörnyűséges démonok jönnek elő fúriák társaságában, együtt táncolnak, majd később a pokol hintáiba ülve eltűnnek a légen át."

Az 1637-ben bemutatott Chi Soffre Speri /Aki szenved, remél/ ugyanezt a fajta technikai látványosságot vegyitette kidolgozott realizmussal. Első előadása ünnepi alkalom volt, John Milton részvételével, síh meg is említette Luca Holsteinnek irt levelében,de fontosabbnak tartotta, hogy inkább arról a hízelgő fogadtatásról számoljon be, melyben a bíboros részesítette, mint hogy leirja az előadást. Egy kevésbé illusztris néző azonban ránk hagyott egy leírást az itteni díszletekről. Többek között megemlít "egy piacteret, ahol még egy ökrök vonta szskér is megjelent, valamint egy öszvérfogatot,benne egy személlyel és mögötte még egy lovas is, és minden valódi volt és éló." Ez a jelenet - egy közjáték, mely a farfai vásárt elevenítette meg - az est szenzációja volt. .Komain Holland leírásában a Carmen utolsó felvonásának gondosan kidolgozott újabb kori előadásához hasonlít;

"Az'utcai árusok kiáltozásának zaja visszhangzik, kofák és vevőik alkudoznak, járókelők állnak meg beszélgetni, előkelőségek érkez-9