Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

IV. rész: Alternatívák

közben "a darabnak éppen valamely fontos mozzanata forog fenn”. De mihelyt meghalt és halhatatlan lett, nem állhatta útját, hogy drámáinak szövegét meg ne nyirbálják vagy át ne dolgozzák, mint azt Cibber és mások a maguk változataiban két évszázad ja­varészében megtették, hogy szinészi csemegét szállítsanak Gar­rick, Kean, Wilkes vagy Booth számára. Az angol nyelvű világ­ban, amely emlékműveket állit "minden idők legnagyobb drámaíró­jának", ma is ritkaság, ha valamelyik drámáját teljes sz^'veghü­­séggel adják elő. Még ma is ritkábban járunk színházba azért, hogy Shakespeare-t halljuk, mint egy Macbeth- vagy Hamlet- ala­kítás kedvéért; úgy várjuk a .hires monológokat, akár az operá­ban a jól ismert áriákat. Ősi ösztön ez: alárendelni a drámát a színésznek. Már az i. e. IV. század Görögországában törvényt kellett hozni a színészek ellen, akik szabadon bántak a klasszikus tragédiák szövegével, mivel "azt hitték, ezzel javítanak rajtuk". Lükurgosz elrendel­te, hogy "készítsenek nyilvános másolatokat Aiszkhülosz,Szophok­­lész , és Euripidész tragédiáiról és ezeket helyezzék el az ál­lami irattárban; a színészek pedig alakításuk során nem térhet­nek el a másolat szövegétől". Mi kevésbé hajiunk rá, hogy tör­vénnyel védekezzünk e gyakorlat ellen; inkább belenyugszunk .Ber­nard Shaw alighanem az egyetlen élő drámairó, akinek szerződé­se, az esketési szertartás gondolatmenetét visszhangozva, kikö­ti: a rendező "nem engedheti, hogy a színészek a legcsekélyebb mértékben is, akár javéra, akár kárára megváltoztassák az iró mondanivalóját". A kritikusok gyakran úgy vélekednek, hogy egy szinészi alakitás gyakran legalábbis kárpótol a rossz előadásért vagy a gyenge drámáért. Julius Bab neves német kritikus megjegyzi: "Mikor A- dalbert Adamowsky megjelent a színpadon, Shakespeare jelent meg vele. Zsibonghattak a statiszták, az igazgatóság elnézhetett min­denféle színpadi baklövést - Shakespeare akkor is egyszerre csak jelen volt." Hasonló vallomásokat szedhetünk össze csak úgy ta­lálomra az amerikai kritikusok Írásaiból is, Heywood Broun egy banálisnak Ítélt darab kapcsán megjegyezte: "A színésznő a szen-80

Next

/
Oldalképek
Tartalom