Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
IV. rész: Alternatívák
közben "a darabnak éppen valamely fontos mozzanata forog fenn”. De mihelyt meghalt és halhatatlan lett, nem állhatta útját, hogy drámáinak szövegét meg ne nyirbálják vagy át ne dolgozzák, mint azt Cibber és mások a maguk változataiban két évszázad javarészében megtették, hogy szinészi csemegét szállítsanak Garrick, Kean, Wilkes vagy Booth számára. Az angol nyelvű világban, amely emlékműveket állit "minden idők legnagyobb drámaírójának", ma is ritkaság, ha valamelyik drámáját teljes sz^'veghüséggel adják elő. Még ma is ritkábban járunk színházba azért, hogy Shakespeare-t halljuk, mint egy Macbeth- vagy Hamlet- alakítás kedvéért; úgy várjuk a .hires monológokat, akár az operában a jól ismert áriákat. Ősi ösztön ez: alárendelni a drámát a színésznek. Már az i. e. IV. század Görögországában törvényt kellett hozni a színészek ellen, akik szabadon bántak a klasszikus tragédiák szövegével, mivel "azt hitték, ezzel javítanak rajtuk". Lükurgosz elrendelte, hogy "készítsenek nyilvános másolatokat Aiszkhülosz,Szophoklész , és Euripidész tragédiáiról és ezeket helyezzék el az állami irattárban; a színészek pedig alakításuk során nem térhetnek el a másolat szövegétől". Mi kevésbé hajiunk rá, hogy törvénnyel védekezzünk e gyakorlat ellen; inkább belenyugszunk .Bernard Shaw alighanem az egyetlen élő drámairó, akinek szerződése, az esketési szertartás gondolatmenetét visszhangozva, kiköti: a rendező "nem engedheti, hogy a színészek a legcsekélyebb mértékben is, akár javéra, akár kárára megváltoztassák az iró mondanivalóját". A kritikusok gyakran úgy vélekednek, hogy egy szinészi alakitás gyakran legalábbis kárpótol a rossz előadásért vagy a gyenge drámáért. Julius Bab neves német kritikus megjegyzi: "Mikor A- dalbert Adamowsky megjelent a színpadon, Shakespeare jelent meg vele. Zsibonghattak a statiszták, az igazgatóság elnézhetett mindenféle színpadi baklövést - Shakespeare akkor is egyszerre csak jelen volt." Hasonló vallomásokat szedhetünk össze csak úgy találomra az amerikai kritikusok Írásaiból is, Heywood Broun egy banálisnak Ítélt darab kapcsán megjegyezte: "A színésznő a szen-80