Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

don, ahol a helyváltozást csak a legkezdetlegesebb eszközökkel jelezték, Shakespeare állandó színváltozásokat követelt, palotából fenyőire ugrott és vissza, avagy negyven pro alatt megkerülte a földet. Egy alkalommal kórust küldött a színpadra, hogy elnézést kérjen a néző képzeletének megterheléséért, de az soha nem jutott eszébe, hogy saját képzeletének szabjon gátakat, vagy hogy meséinek szerkezetét színpada szerkezetéhez igazítsa. Azon a színpadon, amely elvben eszményien megfelelt volna az idő- és helyegység megőrzésének, ő mint drámairó kereken megtagadta, hogy bármelyiket is figyelembe vegye. Noha az olasz és francia udvari színházak színpadait eredetileg görög és római tragédiák felújításához tervezték, igen hamar kisajátították őket az olyan müvek számára, mint a Le Nozze degli Del /Az Istenek násza/ és a La Finta Pazza /Az

álőrült/, amelyek szüntelen diszletváltozásokat kívántak. A párizsi operában az istenek dicsőséges leereszkedése - la gloire - lett a hagyományos finálé; ilyenkor "a mennyei régiókból egész 0- lümposz szédít alá, majd emelkedett ismét a magasba, mozgó felhők hullámain keresztül; az egész látványosság nyolc, egyenként ötven láb hosszú és öt láb széles emelvényen terült el; s ezek az emelvények különböző, meghatározott magasságokban helyezkedtek el és együttesen több, mint hatvan személy fért el rajtuk". Miután az ilyen gloire-okat elhagyták, Kraft ur némi vigaszt lelt egy trükkben, amelyet a Théâtre de la Gaítében látott, a Bouton de la Bőse /Bózsablmbó/ előadásán: "Az ördög hirtelen áttört diszitésü csigalépcsőt épit egy 18 láb magasan elhelyezkedő, különálló ketrecben, hogy kegyeltje, a zsarnok kényelmesen elérhesse az erényes hercegnőt, aki egy igen meredek szikla ormára menekült. Ekkor azonban közbelép egy tündér, az áirtatlanság védnöknője és a lépcső, amint az üldöző felhág fokain, apránként visszasüllyed a földbe; igy aztán az, dühtől lihegve, a földön találja magát épp akkor, amikor azt hiszi, hogy bűnös vállalkozása már célhoz ért."

Ez a gépi találékonyság az elődje más olyan trükköknek - erdei tüzek, vasúti katasztrófák, átszakadó gátak és zakatoló malomkerekek -, amelyek révén az ártatlanság, a nagyapáinkat olyannyira elbűvölő melodrámákban, végül mindig kisiklott a gazság karmaiból.

És mihelyst meggyőződtünk.róla, hogy kinőttünk az ilyen, mesés-41