Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

rany. Váljék hát a színház templommá és keljen versenyre a szent római vallás pompájával. De a szinház a maga ragyogását olyan díszletekre ontotta, ahol a márványcsarnokok továbbra is csai: festett vászonból készültek. Ezért aztán Craig a szabad levegőre menekült, kijelentvén, hogy a szinház meghalt, amikor zárt ajtó; mögé költözött. A áramának, akár az építészetnek, létszükséglete hogy a napban fürödjék. A legfőbb mester nem Shakespeare, hanem Aiszkhülosz. Ennek során ismét felfedezte a színészt; a görögök szabadtéri színházaiban a dráma azért diadalmaskodott, mert elő­adók és nézők között nem volt szakadék. "A színészek nem úgy o­­sontak be, mint fehér egerek egy néma szobába... egyenesen lép­tek, ugrottak vagy siklottak előre a nézők közé." A drámaírók a­­zonban valahogy nem vetették rá magukat erre az oly ékesszólóan kínált alkalomra. Továbbra is a moszkvai, berlini, londoni, pá­rizsi és New York-i kísérleti színházak számára Írtak, amelyek a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatták, hogy a Riviérára vagy Dél-Kaliforniába emigráljanak. Néhány amerikai város bőkezűen szabadtéri színházakat építtetett vagy szabadtéri előadásokat szubvencionált, hogy ezáltal megváltoztassák a modern dráma irá­nyát. De a modern dráma szemmel láthatóan nem hajlott a szóra. E színjátékok közül a legbecsvágyóbbat éjszaka tartották egy New York-i stadionban. Joseph Urban jól summázta az elektromos kor ingerültségét, amikor az egész éjjelen át tartó világítási pró­ba után megpillantotta az éger a hajnal első sugarait és felki­áltott: "Itt jön megint ez az átkozott nap, hogy mindent elront­son nekünk !" A dráma nem volt hajlandó kilépni a napfényre. Craig végül utána ment a falak közé és bejelentette minden eddigit betetőző talál­mányát: a szándékosan mesterkélt szinpadi hátteret, vagyisa mez­telen spanyolfalakat, amelyeket egy soha le nem leplezett mecha­nikai rendszer révén végtelen változatokba lehetett csoportosí­tani, és igy megjeleníthették bármilyen színhely belső vagy kül­ső részét, sárkunyhótól templomig, a Harrod nagyáruháztól a ver­­sailles-i palotacsarnokig. Ugyanakkor e spanyolfalak absztraktak maradtak és festésükről egyedül a fény gondoskodott. Ahogy egy szónok egyszer megjegyezte: hasonlatosan Caesar feleségéhez,min­ős

Next

/
Oldalképek
Tartalom