Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

5. A színház teológusai Számos ilyen történészből, sajnos, a modern, színház teológusa lett. A dogma, amely az etüa, a politika és a természettudományok me­zején csüggedten temette el saját hitelét, látnoki madárként vert fészket a művészetek templomain. A szépmüvészetek gyakorlói a gé­pek korszakában kezdik magukat elszigeteltnek és jelentéktelennek érezni. A modern élményvilág könyörtelen laboratóriuma titkon meg­rémíti őket és ezért a dogmatikusan végleges törvényekben és orá­­kulumszerü bizonyosságokban találnak vigaszt. A modern festészet fejlődését értekezések és manifesztumok tagolják, Courbet-tól a francia kubistákig és az olasz futuristákig; mindegyik kinyilat­koztatja, hogy végre sikerült felfedezni a valóban modern művé­szetet és leszögezi annak mozdíthatatlan törvényéit. A színházban, mint mindenütt másutt, az istenség mitosza még a bálványrombolók körében is gyökeret ver és az újítókhoz is hozzá tapad a hit az egyetlen atya általi teremtésben. Adolphe Appiát és Gordon Crai­­get úgy üdvözölték, mint prófétákat, akik képesek megmenteni a színházat a közeledő végítélettől. Mert a modern színházra állan­dóan úgy tekintettek, mintha a kárhozat határán vagy a megdicsőü­lés küszöbén állna. Ezt tanúsítják az egymást követő evangéliumok cimei is: U,i szinház felé. Eleven művészet születik. Szinház béklyók nélkül. A holnap színháza. Minden, önmagát alap­vetőnek feltüntető vitairat a tökéletes és végérvényes díszlet meghatározásával végződik; ez valamiféle pótlék a kurta varkocsok helyett, amelyet a marokkói berberek ma is turbánjuk alatt rejte­getnek, hogy haláluk percében Allah kényelmesen ráncigálhassa be őket a paradicsomba. Biztosítottak bennünket, hogy a szinház azért született újjá,mert újszerű díszletei kiemelték es dicsfénnyel övezték a színészt;az­tán közölték, hogy mindenfajta kézzel fogható diszletet szét kell rombolni, mert csak igy kaphat megfelelő hangsúlyt a szinész,akit egy fejgép emel ki az űrből. A szinház megváltásának soron követ­kező módja az volt, hogy a díszletek csak puszta fényből álltak; ez a fény úgy lüktet, akár a zene, és vezérlő asztalai épp oly ru­galmasak voltak, mint a zongora billentyűi. Nemrégiben megtudtuk, hogy a modern színpadnak olyan kopárnak kell lennie, mint egy gyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom