Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
Tartalom
az arcukat, amikor az emberi történelmet dramatizálták? Szobraik hangsúlyozzák egy atléta torzójának izomjátékát, egy államférfi tunikájának minden redőjét, a katona fegyverzetének minden hajlatát. Vitathatatlan hitelességű portrék egész képtárát hagyták ránk. A színházon kívül sehol másutt a legcsekélyebb jelét sem mutatták annak, hogy osztják modem meggyőződésünket, mely szerint a természet utánzása esztétikai bűn, melyet, ha monumentális művészetet akarunk alkotni, kerülni kell. Miért rejtették el a színházban arcvonásaikat, melyeket másutt, emlékműveken ép templomokban szabadon mutattak, anélkül, hogy emberi arányaikat megváltoztatták volna? Erre a látszólagos rejtélyre keresvén magyarázatot, az elméletirók a görög tragédia előadását a stiliszták paradicsomává tették, úgy vélve, hogy a maszkok használatában a görögök Picasso zsenijének előfutárai voltak és a kongói négerek esztétikai érzékével rendelkeztek. A rejtély azonban azonnal eloszlik, milyent számolunk a görög színházi előadás három nyilvánvaló tényével: 1. Az egy darabra jutó beszélő színészek száma továbbra is három maradt. 2. A színdarabot egyetlen előadásban, nyitott, mélytányér szerű színpadon Athénben tizenhétezer néző előtt játszották, más városokban pedig sokszor még nagyobb számú közönség előtt, amelynek több mint fele, több mint harminc méternyire ült a kör alakú orkesztrától... J>. A görög nézőknek nem álltak látcsövek vagy fülhallgatók a rendelkezésére. Éppen ezért a görög drámában a maszk elsősorban technikai és nem esztétikai célokat szolgált. Elengedhetetlen segédeszköz volt a drámairó számára; lehetővé tette a szerepek kettőzését, sőt háromszorozását és igy nagy segítségére volt a drámairónak drámai helyzetei megszeikesatésénél. A helyetttesités technikája gyakran "villám-változásokat" követelt, a színésznek gyakran hat verssor alatt kellett szerepet cserélnie. Mint a sportolók trikójának hátán lévő számok, a maszk is felnagyította a színész méreteit és lehetővé tette, hogy a nézők a legtávolabb eső helyről is felismerhessék a főszereplőket és követhessék az előttük zajló játékot. De a maszk legnagyobb előnye akusztikai természetű volt: a hangerősitó szó-141
