Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

IV. rész: Alternatívák

porrá váltak, még mielőtt a hatalom gyümölcseit élvezhették volna. Minthogy a politikai gyilkosság többé már nem az uralkodó osztá­lyok privilégiuma, Macbeth és fiichárd egyr® inkább mechanikus gaz­emberré válik; és ha azt akarjuk, hogy e drámák elérjék a tragikum dimenzióját, az olyan tervezőknek, mint Robert .Edmond Jones, Emil Pirchan vagy Gordon Craig, a legnagyobb mértékben meg kell feszi­­teniök képzeletüket. A haszonért való gyilkosság viszont újabban az alacsonyabb osztályok kiváltsága lett; biztos ut a milliókhoz olyan szegény emberek számára, akik vállalják a helyszínen való a­­gyonlövetés alkalmi kockázatát, műveletlen vagányok számára, akik "csakazértis megmutatják", noha más területeken szellemileg fogya­tékosnak minősíthetők. Az átlagember hatalomszomját jelenleg az o­­lyan szinpadi vagy film-melodrámák csillapítják, amelyek sikeres gengsztereket dicsőítenek, legnagyobb sörbárónk, a sebhelyes AlCa­­pone mintája nyomán. A filléres regények hajdan Jesse James-t ma­gasztalták, aki a regényes Vadnyugaton szembeszállt a hatóságokkal és ily módon megnyugtatott egy egesz nemzedéket, amely nem ková­csolhatott milliókat abból, hogy a nyugati államok hatóságaitól vasúti szabadalmakat vagy haszonfa-tartalékokat vásárolt. Ma még nincs szükség a diszlet értelmező funkciójára ahhoz, hogy a gengsz­ter jelentősége nyilvánvalóvá váljék. Annál inkább igényelheti ezt egy későbbi nemzedék, ha majd plutokrata bűnözőink archaikus hősökként jelennek meg, mint kezdetleges előfutárai a lázadásnak az amerikai törvényhozás megrögzött képmutatása és fennálló Ren­dünk és Törvényeink osztálymegkülönböztetései ellen. A rendező géniusza azon múlik, hogy mennyire képes megérteni a mai életet irányitó erőket és meghatározni a valamilyen központi gon­dolat köré épülő előadás hangsúlyait. Minden pillanatban kapcsola­tot kell teremtenie egyfelől a szinész, másfelől a szinpadon kia­lakuló meghatározott valóság, valamint a nézők előzetes elképzelé­sei között. Ezt a valóságot illusztrálja a diszlettervező. Felada­tát azért oldhatja meg a dráma hátterének megtervezésével, mert a színházon kivül a háttér képi jellege befolyásolja érzelmi reagá­lásunkat a háttér előtt lezajló eseményekre. Ezt a tényt bizonylt­ja az a rengeteg erőfeszítés is, amellyel általában megfelelő hát­teret igyekszünk biztosítani mindenfajta emberi tevékenység számá­ra, a köztereken, kertekben, középületekben és otthonokban. A ter­vező, a színházban csakúgy, mint a színházon kivül, arra törekszik. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom