Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
Színház, drámaíró, néző
A drámai cselekmény esztétikája korunkban egyidejűleg fejlődik a színháznál és a filmnél, miután e két művészeti ág sokkal inkább különbözik egymástól technikájában, mint lényegét tekintve.A mai néző a moziban hozzászokik a cselekmény szinterének szabad és kötetlen váltakozásához, s ráadásul e szinterek képi kifejezőereje igen nagy. A film a drámaírókat, - akárcsak a többi nézőt - hozzászoktatja ehhez a szabad felépítéshez, de amikor ugyanezek az Írók hozzálátnak darabjuk szerkesztéséhez, a felvonásos tagolásra kényszerülnek - ha csak nem akarják a látványt, a színpadképeket szegényiteni, s nem szabadon választott, hanem kényszerből született, jelzésszerű ábrázolásmódhoz folyamodni. De egész más dolog a művészi képzeletszerüség, mint a szegényességből, tehetetlenségből eredő egyezményes jelek alkalmazása. A szinházi építkezés régi formája /a színházak konstrukciójára és tervezésére gondolok/ szüli az elavult drámai formákat, a cselekmény elavult ritmusát. Slőadásaink külső formája jelenleg csak két fejlődési lehetőséget kinál; vagy a tizenkilencedik század elavult formáit, amelyek az archaizmus pecsétjét ütik az előadásra, vagy pedig a kényszerű tömörséget és töredékességet, amelyev századunk huszas éveiben széleskörűen kidolgoztak hazánkban. 3z azonban a fiatal szovjet szinház stilusát hozza vissza, azt a stílust, amely annak idején ragyogó felfedezéseket és feltalálásokat hozott, de ma már visszavonhatatlanul a múlté, s ha felelevenítjük - amivel nem egy rendező kísérletezett nálunk -, ez már nem biztosíthatja az előadás korszerű kicsengését. És csak akkor lehetünk majd tanúi a modern szinházi stilus megszületésének, amelyben a dinamikus cselekmény az előadás minden részletének szines, kifejező megoldásával társul, ha országunknak akár csak egy színházában is megjelenik a korszerűen megépített, korszerű technikával ellátott szinpadtér. Akkor majd valóban meggyőződhetünk róla, hogy azok a módszerek, amelyekkel az ujitó szellemű színházak és rendezők sok éve kísérleteznek, a korszerű színpadtechnikával alátámasztva hallatlan kifejezőerőt és hajtóerőt kölcsönöznek a huszadik század színházának, amely messze maga mögött hagyhatja a legszélesebb vásznu és legjobb térhatású hanggal ellátott filmet. 63