Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

4. Jean Genet - Tükörcsarnok

Világos, hogy amikor Genet a színházban magával a társadalommal néz farkasszemet, sokkal közelebb jut céljához, mint amikor el­beszélő prózájának magányos olvasóihoz fordul. Itt egy kollek­tiv egységet alkotó élő emberi csoport - a közönség - kerül szén­be a kitaszított álmainak és fantáziaképeinek titkos világával. S mi több: a közönség, átélve a látottak hatását - még akkor is, ha ez a hatás a borzadály és az undor formáját ölti -, kényte­len felismerni a színpadon, tulajdon szeme előtt, a saját sú­lyos pszichológiai helyzetét, ha iszonyatosan felnövelt és meg­emelt alakban is. A tény, hogy a közönség jelentős részét bizo­nyára azok a híresztelések vonzották a színházba, miszerint ott botrányos vagy pornográf színjátékban lesz részük - csak növeli ezt a sokkhatást. Mert a színházba eljutva az igazak so­raiban lévő érzékeny lények azt tapasztalják majd, hogy saját fantáziaképeik nem is különböznek annyira a magát nyiltan is kitaszítottnak valló szerző képzeteitől. Meglehet, hogy Genet drámái nélkülözik a cselekményt, a jellem­­ábrázolást, a szerkesztést, a logikát vagy a társadalmi igazsá­got; de pszichológiai igazságuk kétségtelen. Drámái /bármily ügyesen építettek is/ nem intellektuális etűdök, hanem egy ma­gánjellegű mitoszvilág kivetítései, amelyek a mitosz és az álom szférájára jellemző prelogikai gondolkodás törvényeiben fogan­tak; ezért játszanak Genet drámáiban uralkodó szerepet a mági­kus cselekvési módok - szubjektum és objektum, szimbólum és va­lóság, szó és fogalom azonosítása, valamint, egyes esetekben, a név elválása a megjelölt dologtól: a szó objektiválódása./Genet egyszer azt mondotta 3artre-nak, hogy gyűlöli a rózsákat,de sze­reti a "rózsa" szót./ A prelogikai gondolkodás, az álom és a mitosz világában a nyelv közlés helyett ráolvasás, igézet lesz; a szó nem fogalmat jelöl, hanem mágikusan felidéz valamit — má­gikus formulává válik. A vágy és a szerelem a birtoklás vágyá­véshez való jog és maga a cselekvés között?"^1^ /x/ Uo.f 388. 0. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom