Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
4. Jean Genet - Tükörcsarnok
Világos, hogy amikor Genet a színházban magával a társadalommal néz farkasszemet, sokkal közelebb jut céljához, mint amikor elbeszélő prózájának magányos olvasóihoz fordul. Itt egy kollektiv egységet alkotó élő emberi csoport - a közönség - kerül szénbe a kitaszított álmainak és fantáziaképeinek titkos világával. S mi több: a közönség, átélve a látottak hatását - még akkor is, ha ez a hatás a borzadály és az undor formáját ölti -, kénytelen felismerni a színpadon, tulajdon szeme előtt, a saját súlyos pszichológiai helyzetét, ha iszonyatosan felnövelt és megemelt alakban is. A tény, hogy a közönség jelentős részét bizonyára azok a híresztelések vonzották a színházba, miszerint ott botrányos vagy pornográf színjátékban lesz részük - csak növeli ezt a sokkhatást. Mert a színházba eljutva az igazak soraiban lévő érzékeny lények azt tapasztalják majd, hogy saját fantáziaképeik nem is különböznek annyira a magát nyiltan is kitaszítottnak valló szerző képzeteitől. Meglehet, hogy Genet drámái nélkülözik a cselekményt, a jellemábrázolást, a szerkesztést, a logikát vagy a társadalmi igazságot; de pszichológiai igazságuk kétségtelen. Drámái /bármily ügyesen építettek is/ nem intellektuális etűdök, hanem egy magánjellegű mitoszvilág kivetítései, amelyek a mitosz és az álom szférájára jellemző prelogikai gondolkodás törvényeiben fogantak; ezért játszanak Genet drámáiban uralkodó szerepet a mágikus cselekvési módok - szubjektum és objektum, szimbólum és valóság, szó és fogalom azonosítása, valamint, egyes esetekben, a név elválása a megjelölt dologtól: a szó objektiválódása./Genet egyszer azt mondotta 3artre-nak, hogy gyűlöli a rózsákat,de szereti a "rózsa" szót./ A prelogikai gondolkodás, az álom és a mitosz világában a nyelv közlés helyett ráolvasás, igézet lesz; a szó nem fogalmat jelöl, hanem mágikusan felidéz valamit — mágikus formulává válik. A vágy és a szerelem a birtoklás vágyávéshez való jog és maga a cselekvés között?"^1^ /x/ Uo.f 388. 0. 71