Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

1. Samuel Beckett - Az én keresése

helyzet lényegbeli azonosságát domborítsák ki - plus ça change, plus c’est la même chose /minél inkább változik valami, annál inkább azonos önmagáv&l - a ford./. Ám akár egy természetfölötti közeg fellépését akarja sejtetni a szerző Godot alakjában, akár valami mitikus emberi lényre utal, akinek érkezése megváltoztatná a helyzetet, vagypedig mindkét lehetőség kombinációjáról van szó - Godot pontos természete má­sodlagos jelentőségű. A dráma nem Godot-ról szól, hanem a vára­kozásról, a várakozás aktusáról, mint az emberi állapot egy lé­nyeges és jellemző aspektusáról. Egész életünk során mindig vá­runk valamire, és Godot egyszerűen várakozásunk tárgyát képvi­seli - valamilyen eseményt, dolgot, személyt vagy a halált. To­vábbá az idő múlását, a maga legtisztább, leginkább nyilvánvaló formájában, a várakozás aktusában érzékeljük. Ha aktivak va­gyunk, könnyen megfeledkezünk az idő múlásáról, eltöltjük az i­­dőt, de ha csak passzivan várakozunk, akkor tapasztaljuk megá­nak az időnek az akcióját. Ahogy Beckett Proust-elemzésében rá­mutat: "Az órák és napok elől nincs menekvés. És épp igy nem me­nekülhetünk a holnaptól vagy a tegnaptól sem, mert a tegnap de­formált bennünket vagy mi deformáltuk a tegnapot... A tegnap nem túlhaladott mérföldkő, nem pusztán útjelző az évek kitaposott ösvényén, hanem jóvátehetetlenül részünkké lett, ott van ben­nünk, súlyosan és veszedelmesen. Bem egyszerűen arról van szó, hogy a tegnap miatt fáradtabbak vagyunk; mások lettünk,nem va­✓ r » /'ül gyünk többe azok, akik a tegnap csapasa előtt voltunk."' Az idő múlása szembesit bennünket a lét alapvető problémájával: az én természetének kérdésével; ez az én,mivel alá van vetve az ál­landó időbeli változásnak, állandó mozgásban van és ezért soha nem ragadhatjuk meg: "A személyiség állandó realitását csak ret­rospektiv hipotézisként érzékelhetjük. Az egyén állandó leszü­­rődési folyamat székhelye; ez a leszürődés a jövő idő renyhe, halvány és egyszinü fluidumát tartalmazó edényből a felé az e-Beokett: Proust. Grove Press, New York é. n. 2-3. o. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom