Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
1. Samuel Beckett - Az én keresése
helyzet lényegbeli azonosságát domborítsák ki - plus ça change, plus c’est la même chose /minél inkább változik valami, annál inkább azonos önmagáv&l - a ford./. Ám akár egy természetfölötti közeg fellépését akarja sejtetni a szerző Godot alakjában, akár valami mitikus emberi lényre utal, akinek érkezése megváltoztatná a helyzetet, vagypedig mindkét lehetőség kombinációjáról van szó - Godot pontos természete másodlagos jelentőségű. A dráma nem Godot-ról szól, hanem a várakozásról, a várakozás aktusáról, mint az emberi állapot egy lényeges és jellemző aspektusáról. Egész életünk során mindig várunk valamire, és Godot egyszerűen várakozásunk tárgyát képviseli - valamilyen eseményt, dolgot, személyt vagy a halált. Továbbá az idő múlását, a maga legtisztább, leginkább nyilvánvaló formájában, a várakozás aktusában érzékeljük. Ha aktivak vagyunk, könnyen megfeledkezünk az idő múlásáról, eltöltjük az időt, de ha csak passzivan várakozunk, akkor tapasztaljuk megának az időnek az akcióját. Ahogy Beckett Proust-elemzésében rámutat: "Az órák és napok elől nincs menekvés. És épp igy nem menekülhetünk a holnaptól vagy a tegnaptól sem, mert a tegnap deformált bennünket vagy mi deformáltuk a tegnapot... A tegnap nem túlhaladott mérföldkő, nem pusztán útjelző az évek kitaposott ösvényén, hanem jóvátehetetlenül részünkké lett, ott van bennünk, súlyosan és veszedelmesen. Bem egyszerűen arról van szó, hogy a tegnap miatt fáradtabbak vagyunk; mások lettünk,nem va✓ r » /'ül gyünk többe azok, akik a tegnap csapasa előtt voltunk."' Az idő múlása szembesit bennünket a lét alapvető problémájával: az én természetének kérdésével; ez az én,mivel alá van vetve az állandó időbeli változásnak, állandó mozgásban van és ezért soha nem ragadhatjuk meg: "A személyiség állandó realitását csak retrospektiv hipotézisként érzékelhetjük. Az egyén állandó leszürődési folyamat székhelye; ez a leszürődés a jövő idő renyhe, halvány és egyszinü fluidumát tartalmazó edényből a felé az e-Beokett: Proust. Grove Press, New York é. n. 2-3. o. 17