Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

1. Samuel Beckett - Az én keresése

1. SAMUEL BECKETT

Az én keresése

Amikor Alan Schneider, a Godot-ra várva amerikai bemutatójának rendezője, megkérdezte Beckett-rtől, kit vagy mit értett Godot-n, ezt a választ kapta: "Ha tudnám, megmondtam volna a darabban."^

Üdvös figyelmeztetés ez mindazok számára, akik Beckett müveihez azzal a szándékkal közelednek, hogy felfedezzék megértésük kulcsát, hogy pontos és határozott szavakkal kimutassák e müvek jelentését. Az ilyen vállalkozás talán jogosult lehet olyan irő müveit boncolva, aki határozott, félreérthetetlen filozófiai vagy erkölcsi koncepcióból indul ki és azt azután cselekmény és jellemek konkrétumaiba ülteti át. De még ilyen esetben' is nagy esély van rá, hogy a végtermék - amennyiben igazi alkotó képzelet szülötte - túllépi majd a szerző eredeti szándékait, sokkal gazdagabbnak, komplexebbnek mutatkozik és számos további értelmezésre ad lehetőséget. Mert, ahogy Beckett maga mutatott rá Joyce Work in Progresséről Írott esszéjében, egy művészi megnyilatkozás formáját, szerkezetét és hangulatát nem lehet elválasztani jelentésétől, fogalmi tartalmától, egyszerűen azért, mert a műalkotás mint egész egyenlő önnön jelentésével, mert az, amit mond, felbonthatatlanul kapcsolódik a móddal, ahogyan mondja és nem is mondható el másképp“-könyvtárakat töltenek meg azok a kísérletek, amelyek például a

^x^Alan Schneider: Waiting for Beckett. Chelsea Review,Hew York 1958 ősze.

14