Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

6. Az abszurd hagyománya

sok, amelyek teljes egészében sablonokból tevődnek össze és ig^ lonesoót vetítik előre. Ez a tény nyilvánvalóm leleplezi Goll tévedését: nagy és érzékeny lirai költő s a no elv bravúros mes­tere létére áldozatul esett az uj technikák csábításának; s mi­közben képzeletét alávetette a maszkok és a film igényeinek,nem transzponálta anyagát az abszurd uj költői világába, amelyet pe­dig elméleti síkon oly világosan felismert s oly erőteljesen meghatározott. Meglehet, hogy Goll túlságosan gyengéd, szelid lélek volt és ezért nem tudta valóra váltani nyers és kemény szatirikus célkitűzéseit. Goll német kortársai közül az általa követelt kegyetlen és gro­teszk drámatipust leginkább Bertolt Brecht közelitette meg.Brecht egyébként 1920 decemberében egy folyóiratban üdvözölte Goll el­ső kiadott darabjait és a szerzőt az expresszionizmus Cour­­teline-jének nevezte .Fejlődése során,amely a büchneri-wedekindi stilusu anarchikus költői drámától a későbbi periódus komor marxista didaktikájához vezetett, Brecht számos olyan darabot irt, amely rendkívül közel áll az abszurd színházhoz, mind a bohóckodás és a mu3ic-hall-beli helyzetkomikum alkalmazásában, mind az én személyazonosságának és bizonytalanságának feszege­­tásében. Brechtre mély hatást gyakorolt Kerl Valentin, a müncheni sör­­csarnokok nagy komikusa, a commedia dell’arte harlequinjeinek várbeli örököse. Brecht 1923 körül irt egyfelvonásos bohózatá­ban, a Die Hochzeit'oen /Az esküvő/ a bútorok összeomlása látha­tó, külső formában jeleniti meg az esküvőt ünneplő család rot­hadtságát, pontosan úgy, ahogy Adamov és Ionesco müveiben a tár­gyak belső valóságokat fejeznek ki; a mozzanat ugyanakkor bővé­rű music-hall-beli gagekre nyújt alkalmat. A motiválás tudatos mellőzésében előzi meg az abszurd drámát az 1921-1923-ban irt A nagyvárosok sűrűjében, Brecht sokkal komo­lyabb vénáju, mindenképp legtitokzatosabb és egyik legnagyobb drámája. A cselekmény élet-halál harcot ábrázol két alak, Garga és Shlink között, akiket valami furcsa, vonzalomból és gyűlölet­ből összetevődő viszony kapcsol egymáshoz. A darab elején Shlink 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom