Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
meg akarja vásárolni üarga véleményét egy könyvről. Hagy pénzöszszeget kinál a kölcsönkönyvtárbán dolgozó Gargának, ha az rokonszenvet nyilvánít egy könyv iránt, amelyről korábban kijelentette, hogy utálja. Ebből a mozzanatból fejlődik ki a küzdelem; a tét mindig az, hogy az egyik a másikat hálára vagy agresszióra kényszerítse és igy ismertesse el a másikkal a saját felsőbbrendűségét. A cselekmény színhelye egy groteszk Chicago, tele gengszterekkel és lincselő csőcselékkel. A nagyvárosok sűrűjében nemcsak arról szól, hogy az emberi cselekvések motivációja kideríthetetlen /ennyiben Pinter technikáját vetiti előre/, hanem tárgyalja az emberek közötti érintkezés problémáját is, azt a kérdést, amely Beckettet, Adamovot és lonesoót foglalkoztatja. Shlink és Garga küzdelme lényegében kísérlet az érintkezés megteremtésére. A végén felismerik, hogy minden ilyen érintkezés lehetetlen; nem valósulhat meg még konfliktuson keresztül sem. "Ha roskadásig zsúfolnál egy hajót emberekkel, a hajón akkora lenne a magány, hogy az emberek jéggé fagynának... Elszigeteltségünk olyan mély, hogy még a harc is lehetetlen." Az 1924-25-ben irt Egy fő az egy fő cimü "komédia" azt ábrázolja, hogyan lesz egy félénk kisemberből kegyetlen katona. Brecht itt ismét a music-hall technikai eszközeihez folyamodik. Az átváltozási jelenetet - amelyben a hőst ráveszik, hogy egy hite szerint bűnös tettet hajtson végre, majd biróság elé állítják, elitélik és elhitetik vele, hogy agyonlőtték /minek utána feltámad uj személyiségében/ - varietészámként, bűvésztrükkök sorozataként játszszák el. E dráma előadásaiban Brecht gólyalábakat és más fogásokat alkalmazott, hogy az átalakítást végrehajtó brit katonákat óriás szörnyekké változtassa. Az Egy fő az egy fő tézise: az emberi természet nem konstans tényező ás ezért egy színdarabban a szereplők jellemet cserélhetnek - szintén az abszurd szinház előzmányeihez tartozik. nemrégiben megjelent egy eddig kiadatlan Brecht-vers, amely érdekes fényt vet az Egy fő az egy fő és a korábbi A nagyvárosok sűrűjében kapcsolatára. Ez a vers egy korai drámavázlatból,a Per 131
