Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

6. Az abszurd hagyománya

bola" ilyen jellegű sorokat szaval:

Ez a madár fehér lett és lázas, de melyik ezredből való az éra? a nedves zenéből tán, miközben

Tücsök urat a kórházban arája látogatja a zsidó temetőben a sirok felágaskodnak, mint kigyók

s a költő arkangyal volt - igen bizony azt mondta, hogy a drogista lepkéhez hasonlít meg az úristenhez és hogy az élet olyan egyszerű, mint a kip-kop

mint szivének kipkopogásay1/

Sibemont-Dessaignes Le Serin muet-jét /A néma kanári/ ugyanebből az alkalomból adta elő André Breton, Philippe Soupault és A. Valere. Ebben az egyik alak egy létra tetején gubbasztott, egy másik pedig néger volt, aki magát Gounod-nak, a zeneszerzőnek képzeli s minden szerzeményét betanítja egy néma kanárinak, az pedig egyetlen hang nélkül gyönyörűen eldalolja őket. Az esten még további, hasonlóan bizarr és jórészt rögtönzött darabokat adtak elő: Breton és Soupault S’il vous piaft-jét/Kérem szépen/ és Paul Dermée Le Ventriloque désaccordé.lát/A disztonáló hasbeszélő/. Lugné-Poe-t, az Oeuvre igazgatóját, aki huszonöt évvel korábban az übut bemutatta, e dadaista megnyilvánulás botrányos sikere annyira elbűvölte, hogy további dadaista darabokat kért. Ribemond-Dessaignes volt az egyetlen, aki az ajánlatnak eleget tett. Megírta Zizi de Dada cimü darabját, "amelynek kézirata elveszett. Szerepelt benne a pápa is, bezárva egy krétakörbe, amelyből nem tud kilépni... de mi történt? Még az emléke is eltűnt I"/**/ Lugné-Poe gondosan mérlegelte a dráma előadását, de végül elvetette, mint némiképp illetlen alkotást.

Tzara: Première Aventure Céleste de M.Antipyrine. Collection Dada, Zürich lyib.

Ribemont-Dessaignes, i.m. 93. o.

122