Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

6. Az abszurd hagyománya

1830-ban Victor Hugo Hernani.iának bemutatója - a francia színhá­zi romantikáról azóló nagy vita kirobbantója. Alfred Jarry /1873-1907/, a francia irodalom "elátkozott költői" között is az egyik legrendkivülibb és legexcentrikusa’ob alak. Halálakor alig láttak benne többet, mint egyikét a párizsi bo­hémvilág bizarr alakjainak, akik úgy teremtenek összhangot éle­tük és költészetük között', hogy saját egyéniségüket gyúrják át maguk formálta groteszk jellemmé, amely velük együtt pusztul el, ahogyan elpusztult Jarry, amikor a kicsapongás és a túlzott 8b­­szintfogyasztás végzett vele. Jarry azonban hátrahagyott egy é­­letmüvet is, amely halála óta egyre nagyobb hatást fejt ki és ez a hatás ma is növekvőben van. A szilaj, extravagáns, nyelvhasználatában gátlást nem ismerő Jar­ry Rabelais iskolájához tartozik, de képalkotásának közvetlen for­rása az a sötét, önemésztő, lidérces álomvilág is, amelyet egy másik torz lelkű és boldogtalan "elátkozott költő" hozott létre: Isidore Duoasse /1846-1870/, aki magát Lautréamont grófjának ne­vezte, a romantika haláltusáját jelző és később a szürrealistá­kat is megihlető Les Chants de Maldoror /Maldoror énekei/ szer­zője. Nagy hatást gyakorolt Jarryra továbbá Verlaine, Rimbaud,és mindenekfölött Mallarmé, akinek szinházi tárgyú Írásai számos, elszórt felhívást tartalmaznak a századvég racionális, jól meg­csinált drámája elleni lázadásra. Mallarmé már 1885-ben mitikus Színházat követelt,amely a maga irracionalizmusában merőben fran­­ciátlan lenne; meséje "szabaduljon el helytől,időtől, ismert jel­lemektől", mert "a század, vagy legalábbis a mi országunk, amely e századot dicsőit!, gondolkodással szerte foszlatta a mítoszokat. Teremtsük újjá őket!"'x^ Az Ubu király groteszk, archetipikus képekből egy mitikus alakot és egy teljes világot teremtett. A dráma eredetileg diáktréfának szánódott, Jarry iskolájának, a rennes-i líceumnak egyik tanára ellen. Ez a tanár. Hébert, akit Père Hébnek, Père Hébének és ké-/x/Stéphane Mallarmé : Richard Wagner. Reverie d’un poète fran­çais. Oeuvres. Bibliothèque de la Pléiade, 514-45.0".

Next

/
Oldalképek
Tartalom