Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)
A romantika - pislákoló gyertyafényben
csapásból fakadó tragikumba fordul, láthatjuk a mesteri rendezői-költői átvezetést a jelenet idilli hangulatából a cselekmény sötét, tragikus hangulatába. Egyébként már a második szakasznál a zenei instrukció az, hogy a "kürtszó változata", ami a háromszakaszos dalformában hangulati variációt is jelent. A nagyobb nyomaték kedvéért egyébként a fent idézett néhány sort a strófa végén meg is ismétli a pásztor, majd Wemi, a vadász lép be a színpadra - a háttérben lévő szirten jelenik meg -, s énekelni kezdi a pásztordal harmadik strófáját - zeneileg "második változatát" -, amely mór nyilván sötét, drámai dallam,Ugyanakkor e szakasz szövege, mesterien beleszőve a románcba, újabb informativ közléseket is tartalmaz, ezúttal már a színpad hangulatának megváltozására vonatkozólag: Dördülnek a bércek, reng az orom, Nem fél a vadász fenn a sziklapadon. Majd: Hol lába alatt a köd tengerre száll, S eltűnik az emberek lakhelye már... Ezután következik ismét a zárójeles instrukció, amely szerint " a táj átalakul, a hegyek felöl tompa morajlás, felhők árnyai futnak át a szinen."24. Most pedig az idézett akusztikus és verbális információk s a zárójeles instrukció segítségével kíséreljük meg felidézni a vizuális folyamatot, amely a függöny felgördültének pillanatától a vihar kitöréséig a színpadon lezajlott, A függöny felgördülésének pillanatában tehát a színpadon teljes fény és mozdulatlanság uralkodott. A háttérben a csónakban mozdulatlanul álló halászfiu a pásztordal eredeti, lágy dallamát énekelte. /Az idilli, lágy hangulatot és dallamot mégjobban kiemelte az a tény, hogy - Schiller egy levelének tanúsága szerint - a weimari bemutatón a halászfiut lány játszotta, tehát az első strófa dallama szoprán, vagy althangon szólalt meg, szemben a má sik két strófa férfihangon énekelt dallamával. Egyébként Schiller ezt ajánlja más előadások rendezője számára is./^®* A következő strófa a színpadi mozdulatlanságot még tovább fokozta, hiszen a pásztor a színfalak mögött énekelt, viszont a dallamvariációja és az idézett szöveg már borongósabb lett. Feltehetően ezalatt a kulisszák hátára akasztott olajmécsek vagy gyertyák egy részét egyenként eloltották. A harmadik strófa szövege már kifejezetten égzengésre utal, nyilván a zenei felépítésben itt már fortisszimó dobpergések és mennydörgést imitáló beütések ve-39
