Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)
Miért játszott három színész hét szerepet?
Es még egyet. A rosette-i kőlap egyébként - mint már korábban említettük - azáltal vált alkalmassá a hieroglifák megfejtésére, mivel két nyelvű volt, bilingvis szöveget tartalmazott. Azt is említettük, hogy a kő megtalálása és tudományos publikálás sa, valamint a champollioni megfejtés között több mint két évtized telt el. Ezalatt a kő, vagy annak hiteles reprodukciója minden korabeli egyiptológus előtt ismertté vált. Minden tudós tudta, hogy a kő bilingvis szöveget tartalmaz, az ismert, görög nyelven Írott szöveget le is fordították, de a kő segítségével Champollionig a hieroglifák megfejtésére senki sem gondolt. Vajon miért? Miért nem jutott senkinek az eszébe, hogy e kő kulcs lehet az egyiptomiak titokzatos Írásához? Nos, hogy erre nem gondoltak, annak oka éppen a kő szövegének bilingvis-volta voit. A kor tudósai ugyanis az ókori egyiptom történetének rekonstruálására voltak beállítva, de csak a tartalmi vonatkozású forrásanyagokat kutatták, magyarán az elolvasható feliratokat, hátha megtudnak azokból néhány újabb adatot az egyiptomiak történetéhez. Számukra minden szöveg tehát csak tartalmát illetően volt érdekes. Ez történt a rosette-i kőlappal is. Amikor a görög szöveget lefordították - s ráadásul a kőbe vésett szöveg nem is volt túlságosan érdekes -, s a görög szövegből megtudták, hogy ugyanez a szöveg látható a kövön az ismeretlen egyiptomi nyelven és az ismeretlen egyiptomi írással, úgy látták, hogy számukra a kő több újat mondani már nem tud, kár tehát vele tovább foglalkozni. Champollion viszont más nézőpontból vizsgálta a követ. Őt nem a szöveg tartalma érdekelte, hanem a hieroglif írás és az ismeretlen egyiptomi nyelv struktúrája! így az ő kezében éppen az vált a megfejtés kulcsává, ami a többi kutatónál a követ további vizsgálatok szempontjából érdektelenné tette. S éppen azáltal, hogy őt e kő feliratának tartalma nem érdekelte jutott el annak a struktúrának a megismeréséhez, amelynek segítségével később sok ezer felirat tartalmát lehetett megismerni! * * £ E fejezettel természetesen nem az volt a célunk, hogy teljes történeti képet adjunk az antik görög színjátszás egy korszakáról, hanem csupán az, hogy a hagyományos színháztörténeti módszerekkel szemben bemutassuk egy olyan rekonstrukciós módszer modelljét, amely alkalmas lehet egyes színháztörténeti korok és egykorú színjátékok igazi rekonstruálásáéra. E módszerrel ugyanis megszabadulhatunk a szinjátéktörténeti 135
