Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

III. rész: A koreográfus munkatársai

kát kutatnak fel. Jelentős időt vesz igénybe, amig a táncosok e­­zeket elsajátítják és el tudják táncolni. A zenészek és táncosok számára a ritmus "magába foglal mindent, ami a zene időbelinek nevezhető aspektusához tartozik /szemben a zene hangtérjedelmi aspektusával/, vagyis magába foglalja az ü­­temrészeket, hangsúlyokat, ütemeket vagy taktusokat, a hangje­gyeknek ütemrészekké, az ütemrészeknek ütemekké, az ütemeknek úá­­zisokká való csoportosítását és így tovább.Mindennek kore­ográfiái megfelelője az az időtartam, amely alatt a táncos el­táncol egy lépést, aztán lépések bizonyos kombinációját, végül egész szakaszokat vagy mozgássorozatokat. A balettben tehát a zeneszerzőnek szem előtt kell tartania a tán­cosok lehetőségeinek határait. Bármily ritmus- és tempóváltoza­tok vonzzák is: zenéjét mindvégig egy alapvető ritmikus lükte­tésnek kell áthatnia. A romantikus zenének, Adamtól Delibes-ig és Csajkovszkijig, ez az alapvető ritmikus lüktetés mindig erős oldala volt. Ugyanez a helyzet Prokofjev Rómeó és Júliájában is. A ritmikus lüktetés a táncos számára nemcsak azt jelenti, hogy megtalálta az időbeli összhangot a zenével és több számára, mint szinkópás ütés. A táncos számára ez az energia és a jellemalko­tás forrása, mert a zene ritmikus jellegére való természetes em­beri reagálást jelképezi. A közönség éppoly ösztönösen reagál r^ mint a táncosok. Ezért ez a ritmikus lüktetés kifejezi a közös­ség, a zene és a tánc közötti őseredeti kapcsolatot, és ebben az értelemben a balett, bármennyire kifinomult is az idők során,kö­zösségi tevékenység marad. Elválaszthatatlan a ritmikai szerkezettől a kádencia is és meg kell teremteni koreográfiái megfelelőjét. A zenei kádencia, mint azt egyszer Mary Skeaping2^’ mondotta nekünk, tonális fokot je­lent, amely ott, ahol megjelenik, a részleges vagy teljes befe­jezettség érzetét kelti. Funkciója azonos azzal a szereppel,ame­lyet a nyelvben az interpunkció játszik. A tánc ritmikai képét a befejezett mozgás és /vagy/ a nyugvópont tagolja. '^Scholes: 795. o. The Oxford Companion to Music /Oxfordi Zenei Kalauz/ VIÏ. kiadás. Ö. Ü. í1. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom