Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
III. rész: A koreográfus munkatársai
sérleteit; kinevezték tanárnak Cecchettit; ' Benois és a Mtivé-13 m szét Világához tartozó festők kapcsolatba léptek a színházzal; Gyagilevet megbízták a Sylvia1^* uj betanításával, de munkája nem tetszett az igazgatóságnak s ezért elbocsátották. Ennek ellenére innen számíthatjuk a balett szolgálatának szentelt gyagilevi életmű indulását. Gyagilev fejlesztette ki és változtatta dinamikus erővé a XXezázadi művészeti vezető alakját. Először Benois-val együtt, majd egyedül helyettesítette az állami igazgatást, a Hyugat-európában vándorló Ballets Russes sajátos szükségleteinek megfelelően. Gyagilev pozícióját más okok is indokolták. A Ballets Russes körülményei a balettmester hagyományos feladatkörének megosztását követelték. A koreográfusok idejéből már nem tellett rá, hogy Petipa módján egy személyben legyenek tanárok, koreográfusok és igazgatók; elég volt, ha koreográfus! munkájukat el tudják látni. A társulat balettmesterének és tanárának feladatait más tehetségekre bizták, a válogatás és irányítás pedig arra az emberre hárult, aki a balett történetének első, ilyen értelemben vett művészeti vezetője lett. Itt.volt valaki, aki nem volt sem táncos, sem festő, sem zeneszerző, de "akire mindhárman hallgattak; aki nem impresszárió volt, hanem kulturális műkedvelő, aki húsz éven át életben tartott egy utazó balett-társulatot;mecénás, mások pénzéből. Funkciójának megjelölésére nincs név; ás nem hagyott utódot sem."/,X// Ez az ember volt Szergej Gyagilev. Gyagilev funkcióit nem tudjuk megnevezni, mert a történelem olyan feladatokat kényszeritett rá, amelyek meghaladják a művészeti vezetők ma számon tartott kötelességeit. A történelem nem ismételte meg magát és igy Gyagilevnek közvetlen követője nincs. De bebizonyította a független művészeti vezetés értékét a balettben és úttörője volt e funkciónak. Neki köszönhető, hogy Angliában Ninette de Valois és Marie Rambert, Amerikában George 12 Arnold Haskell: A Picture History of Ballet /Képes baletttörténet/. 19. o. Hulton Press, London 1954. 49
