Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
III. rész: A koreográfus munkatársai
Lumley vezetése alatt a londoni Her Majesty’s Theatre a tánc fellegvára lett. Miután,1858-ban, igazgatása lejárt, száz évnek kellett eltelnie, amíg London a koreográfia világában hasonló tekintélyre tett szert. "Eleven képzeletének hála, merész skálán tervezett. ízlés és vállalkozó szellem dolgában nem versenghetett vele a kor egyetlen operaigazgatója sem. Az 5 javaslatára vágott bele Perrot Hugo A párizsi Sotre-Dame-jának balettváltozatába, s az 5 lendülete söpörte el a legendás Pas de 8 /_ j ~——Quatre0' útjában álló akadályokat."7 7 Társulata utánpótlásának biztosítására Lumley balettiskolát is létesített s egy ideig úgy látszott, hogy ez az iskola Anglia állandó balettközpontje lesz. Lumley a XIX. század minden színigazgatójánál inkább tett bizonyságot azokról a tulajdonságok-!!, amelyek - mint azt később Gyagilev példája igazolta - a balett művészeti vezetőjét elsőrendűen jellemzik. Oroszországban a Cári Színházak igazgatója udvari alkalmazott volt. Vszevolozsszkij és Volkonszkij herceg mint ilyenek patrónusai és támogatói voltak Petipának, amikor ránk maradt nagyslkotásait létrehozta. Vszevolozsszkij, aki tehetséges festő is Q volt, tervezte a Csipkerózsika, a Diótörő, a Raymonds^ * és más balettek díszleteit; néhány balett szcenáriumát is ő irta.Petipa keserűen panaszolta "a jóvátehetetlen veszteséget, amely e soha nem feledhető igazgató távozásával" sújtotta. Vszevolozsszkij felmérhetetlen jelentőségű érdeme volt a balett fejlődésében az is, hogy ő foglalkoztatta elsőnek balettzeneszerzőként Csajkovszkijt és Glazunovot. "Egy nagy balett megalkotása és szinrevitele - irta visszaemlékezéseiben Petipa - óriási nehézségekkel jár. Amikor a szcenáriumot vagy a tervet felépítjük, gondolnunk kell valamennyi szerepre; ha végeztünk a történettel és a balett pantomimikus részeivel, ki kell találni és meg kell formálni a megfelelő tán^X// Ivor Guest i.m. 84. o. 47
