Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1936

hogy mely hullámok emelik a magasba és melyek bocsátják alá. Ha úszókat figyelek, rögtön meglátom, hogy ki érzi a hullámok zenéjét és ki nem.

Miért jók a vidéki szinészek ebből a szempontból? Ha a Poloniust, Horatiót, vagy másvalakit alakitó szinész trikót ölt, akkor semmi áron nem lesz prózai. A mi nemzedékünk összezavarodott. Az ördög vigye el - Sztanyiszlavszkij-rendszer, viták stb., -, s ha egy történész később ki akar igazodni rajtuk, azt mondja majd, hogy, őrült banda voltunk. Yissza kell térnünk a spanyolok szép hagyományához. Tudják, miért szerette Calderont Goethe? Emelkedett hangú verseiért. Shakespeare nagy hatást gyakorolt Puskinra. Puskin úgy kezdi müvét, mint ahogy a Hamlet, vagy a Lear király kezdődik: emelkedett hangon.

A színésznek úgy kell szeretnie a verseket, 4int ahogy a zenésznek a szép zenét. Ahhoz, hogy jól adhassa elő Yorotinszkij szerepét, ismernie kell a verskulturát, sokat kell olvasnia, falnia kell a költeményeket.

A prológus bizonyos egysíkúságot követel meg, ami a tragédia egyéb részeiben nem megengedhető. Puskin e prológusában több rejlik, mint Sujszkij és Yorotinszkij bemutatása.Szokatlan ünnepélyesség, zeneiség jár a tartalom kibontakozása előtt, s ekkor az egyhangúság kétszeres jelentőségre tesz szert. El kell tehát nyomni a színésznek azt a kívánságát, hogy hősét kidomborítsa, annál is inkább, mert egyikük a további jelenetekben már színre sem lép. Ezt Puskin szándékosan irta meg igy és még pontosabb lenne a prológus, ha nem maga Sujszkij szerepelne benne, hanem valaki Sujszkij táborából .

Egész idő alatt a rejtett megjegyzések érzése. Exponált dolgok, amelyek úgy válnak érthetővé, hogy a szinész közoen elrejti arcát. Azaz a szinész szokott munkájának épp az ellentéte. A szerző olyan formát ad meg, amely szükségessé teszi a szereplők arcának elrejtését. Hiszen előfordul, hogy emberek rejtegetik egyéniségüket, és az, hogy Sujszkij is ezt teszi - feltárja őt.

156