Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1936

- és elkezdett játszani. S amint megtalálta az alakban a különcöt, azonnal okosakat kezde.tt mondani. Hosszú ideig nem jött el a pró­bája, mert még nem találta meg az alakot, és csak miután megtalál­ta a csodabogár-koncepciót, jött el ismét. Mindenhez ezzel a két ujjával nyúlt /megmutatja/. Konsztantyin Szergejevics elmesélte, hogyan teljesítette a maga elé tűzött fe­ladatot. Elhatározta, hogy egy reggel nem Sztanyiszlavszkijként, hanem Stockman doktorként ébred fel. A kanalat két ujjával fogta meg, mindenhez két ujjal nyúlt. Ez idő. tájt Konsztantyin Szerge­jevics valamelyik barátja azt hitte, hogy Sztanyiszlavszkijnak elment az esze. S csupán akkor engedélyezte önmaga számára Ibsen szövegének szavait, amikor e szokások már átmentek a vérébe /.../. Feltétlenül nézzék meg Breughel képeit. Van egy tragikus festménye - amely hat vak embert ábrázol. A kép tragikus, de belőlem mégis mosolyt fakaszt /.../. november 22-i próba. A litván határ ...Figyeljék meg, milyen ember Kurbszkij. Fiatal harcos ül a lo­von, izmai dagadnak, erős a karja, széles a válla. Lelke nem olyan, formán vidám, mint fiostand figuráié. Lova arra a helyre hozta,ahol már csak egy lépés választja el Oroszországtól.Nem olyanformán vi­dám, mint a szerető, aki kedvese ablaka elé érkezett. Kurbszkij monológjának megelégedést kell kifejeznie: Elérkeztünk - imhol az orosz határ! Szent Oroszország, szép hazám, fogadj bel Leveszi sisakját. Azután könnyen törnek elő az önjelölthöz idézett szavai. Hiszen 1604-ben él, nem tud csiszoltan beszélni. Halkan szólnak egymáshoz. Ez nem diszbejárat. Hátuk mögött sok ne­hézséget hagytak. Kurbszkij kezén egyujjas gyapjúkésztyü, mozdula­tai szögletesek, otrombák. Akkor örömmel nézek a képre és azt mon­dom: "Igen, ez 1604". Itt nincs helye a romantikának. Emlékszem, Saljapin helytelenítette, hogy Muszorgszkij Borisz Godunovjában Fjodort nő alakította. Túl édeskésnek tartotta. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom