Tovsztonogov: A rendező hivatása - Korszerű színház 88-89. (Budapest, 1966)

A rendezői elgondolás megvalósítása

hangzottak, ajtók csapódtak, de az egész börtön énekelt és a dal megállíthatatlanul áradt.

A harmadik felvonásban azt akartuk bemutatni, hogy Fucik immár börtönőreinek fenyegető rémévé, a helyzet urává lett.

E koncepció szerint a felvonás központi jelenete a prágai Flora étteremben zajlott le. Böhm azért hozta ide Fucikot, mert abban reménykedett, hogy a szeretett város panorámája végre megoldja Fucik nyelvét.

Kettőjük jelenetét az előadás eszmei kulminációjának képzeltük el. Fucik és Bőhm alakitója, Voloszov és Rózánk leültek az étterem egyik asztalához. Megkezdődik a két világnézet, a két tábor képviselőjének párharca.Az éttermi asztal a kibékithetetlen ellenfelek döntő összecsapásának szinterévé válik.

És ebben a harcban Fucik győz. A fogoly az élet igazi gazdája lesz és a Gestapo-tiszt, aki kezében tartja Fuciknak és bajtársainak sorsát, sivár, erőtlen embernek mutatkozik.

...A rádió bemondja,hogy a fasiszták vereséget szenvedtek a Volgánál. Ez az epizód azt hivatott bemutatni, hogy Bőhmben a bajlós közlés hatására felködlik a sejtelem: a "magasabb rendű faj" eszméi nem győzhetnek.

"Gyerünk a börtönbe, Bőhm!" - szólal meg Fucik ironikus mosollyal. S e szavak mögött mély és világos gondolat húzódik: a hatalom még Bőhm kezében van, de Fucik nyugodt, bizik igazában, és a nyugalom, amellyel e mondatot kiejti, a történelem Ítélete. Bőhm és Fucik itt mintegy helyet cserél, és mindketten azt a helyet foglalják el, amelyet népük jövője jelöl ki számukra.

Egy másik példa: hogyan született meg és érlelődött az Optimista tragédia előadása?... A Balti-flotta egyik hajójára, amelyen a forradalom első hónapjaiban a "Szabad Anarchista-Forradalmi különitmény" jutott uralomra,a párt komisszárnőt küld.

122 -