Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

A megfigyelés művészete

dozásban, amelyet az emberek planétánk emberré válása érdekében fejtenek ki. Helyes, ha ezekben az időkben, a mUvészi dolgok leírásában, kiemeljük azok általános jellegét. A megfigyelés leírásánál ez annyit jelentene, hogy először általános emberi tevékenységként vizsgáljuk és csak azután mint spe­ciális művészi tevékenységet. Munkáról beszéljünk, ne alkotásokról. Hök­kentsük meg a művészeket, hogy újra lábra álljanak. Nézzünk először körül a világba,nehogy arra a gondolatra jussunk, hogy a deszkák a világot jelenthe­tik. 7 Kíséreljük meg először a fogalom kézenfekvő meghatározását. Megfigyelni annyit jelent, hogy figyelmünket valamely jelenségnek szenteljük. "Figyelem!", kiáltok a járókelőre, aki áthaladva az úttesten nem veszi észre a felé közeledő autót. Felszólítom, hogy vegyen tudomásul valami váratlan eseményt. Ha nem figyel, szokatlan dolog következik be: elgázolják. Ne csak a saját szemével szemlélje a szituációt, hanem idegen szemmel is, ez esetben az enyémmel; én tökéletesebben átlátom a helyzetet, mint ő. Ne csak azt lássa, ami van, hanem azt is, ami lehetséges. Szokása, hogy átkel az úttesten. Viselkedjék most szokása ellenére. Valamely jelenség megfigyelése azt jelenti, hogy ne csak olyannak lás­suk a jelenséget, amilyen, hanem olyannak is, amilyen lehetne - csak igy is­merhetjük fel, milyen is a jelenség valójában. Nem nyugszom bele, hogy a je­lenség olyan, amilyennek pillanatnyilag látom, hanem kiegészítem egyéb le­hetőségéivel is, feloldódom benne vagy eltávolodom tőle. A maga totalitásában fogom fel, összefüggésében, változásában és változtathatóságában, a maga konkrétumában. Ez csupán azt jelenti, hogy nem a jelenség uralkodik rajtam, hanem én uralkodom a jelenségen. Kezembe kaparintom. A közlekedési körül­mény fenyegette járókelő, a körülmény megfigyelése után képes rá, hogy fel­mérje és a maga javára hasznosítsa a bekövetkező körülményváltozást. A megfigyelés azonban sosem lehet egyszeri megfigyelés. Maga a fo­galom is mennyiséget tartalmaz: ahhoz, hogy megfigyeljek, már meg kellett figyelnem. A járókelőnek ennyiszer meg ennyiszer kellett már normális köz­lekedési körülményeket megfigyelnie ahhoz, hogy egy rendellenes körülményt megfigyelhessen. Eleget kellett látnia a saját szemével ahhoz, hogy idegen szemmel lásson. Valamely jelenség megfigyelése azt jelenti, hogy a jelenséget nemcsak olyannak látjuk, amilyen, hanem olyannak is, amilyennek nem látszik, ily mó­don kaparintjuk kezünkbe a jelenség változási lehetőségét is. Azoknak a megfigyeléseknek, amelyek valamely jelenséget csak önma­gában vesznek figyelembe, anhyi közük van a valódi megfigyeléshez, mint a méh tevékenységének az épités tevékenységéhez.- 11 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom