Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)
I. Felsenstein zenés színháza
egyik részlet a másikhoz kapcsolódik, egyik kottarész a másikhoz. Mozartnál Zsuzsi egészen a rózsa-áriáig és az utolsó fináléig, mindvégig ez az erotikusain sokrétű, zseniális nőalak marad. Mondjuk igy; maga a megtestesült Éya, ennek ellenére - mégis a leghűségesebb asszony, aki valaha létezett. Játszik a bűnnel, szüksége van erre a játékra a bűnnel, de szerelmes, és ez mindenek fölött áll. Valahányszor a Figarót próbálom, mindig újra igy érzem, és ez nagy boldogsággal tölt el. Zsuzsi lényének hatósugara, mint Mozart más alakjaié is, túlmegy a pusztán emberin, antenna az isteni régiókba, miközben néha megijedünk attól, amit erkölcsnek nevezünk. Melchinger: Egyik munkatársa önt "Erosz papjának" nevezte. Talán nem szívesen hall ilyen dagályos szavakat. De bizonyára pontosan visszaadják azokat a benyomásokat, amelyeket az ön próbamunkája kelt. Az ön művészi képzelőerejének nagy része az erotikus birodalmában fakad. Az emberi-természeti elemnek ez a produktivitása köti össze önt mint rendezőt a színészekkel, akikre azt át akarja vinni. Köztünk, emberi lények közt nincs ennél erősebb közösség. Hogy ezt kezdettől fogva mindig is az isteniig fokozták, azt minden vallás, ezer mitosz, és a művészet is bizonyltja. Tudom, hogy önt nyugtalansággal tölti el az a "nemnélküliség", amelybe a művészetet ma, úgy látszik,mindinkább belehajszolják. Az absztrakció az erosz halála. Nekem is ez a véleményem. Ennek ellenére, azt hiszem, nem kellene lepleznünk magunk előtt: nem nagyon elterjedt az a képesség, hogy az élményben vagy a képzelet révén valaki olyan fenséges régiókba szárnyaljon, mint ahová Mozart Zsuzsit emelte. Egyesek azt mondják, hogy a mi gépesített korunkban ez a képesség mindinkább zsugorodik. Ezeknek azt vethetnénk ellen, hogy elsőnek ez a kor adja meg mindenkinek, akiben ilyen élmény- és fantáziabeli képesség él, a lehetőséget annak megvalósitására. A művészet nincs többé egy osztályhoz kötve. A legfenségesebb művészet és a legfensé-
