Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)
I. Felsenstein zenés színháza
beépítenünk? A Denevér itt, a mi az inházuntban játszódott. A nézőtér stilusát folytattuk a színpadon. De Orff Okos lánya nem a mi színházunkban játszódik.Falun történik, vásár van. így hát deszkákat vertünk le, nagy,durva faoszlopokat ácsoltattunk; ezeket kötelekkel kötöttük össze, amelyekre kócot akasztottunk. Tehát kóckamra, teljesen csupasz, eltulzottan ferde lejtőn. Függöny nélkül. Majdhogynem Shakespeare-szinpad. A Carmen és A bűvös vadász természetesen szintén nem ebben a színházban játszódik; ezzel szemben a Hoffmann meséiben Schinkel-stilusu^* fekete portált helyeztünk a színpad elé, amely igy szigorúan elkülönült a nézőtértől, de a fekete portál mögött, gázkandeláberek alakjában, ismét érvényre juttattuk a színház építészeti stilusát. így kevertük tudatosan a realisztikus benyomást, amelyet a színpadtól való éles elválasztásnak kellett kiemelnie, a fantasztikus elemmel, amely ezt a realizmust ismét feloldotta. Az ilyen megoldások sohasem adódnak csak úgy önmagoktól. A díszlettervezővel való kapcsolatból fakadnak, aki vázlatokat készít, mialatt én mesélek, tehát tehetsége révén szemléletessé teszi azt, amire én tanulmányozás közben, a mü szó szerint vétele során rátaláltam. De egyszersmind ő az első közönségem is, elért eredményeim első próbaköve. Elvárom tőle, hogy teljes elfogulatlansággal fogjon ehhez a munkához. Lehetetlen, hogy rögtön bizonyos festői elképzeléseket hozzon magával; hiszen még nem ismeri felfogásomat a műről. Én például helytelennek, sőt groteszknek tartom azt a - különösen a franciáknál - kedvelt módszert, hogy hires festőket nyernek meg a színpadkép elkészítésére. Ennek eredménye csak képkiállitás lehet. A díszlettervezőnek kell rendelkeznie festői tehetséggel - véleményem szerint elsősorban festői tehetséggel,az építészetire csak másodsorban van szüksége -, de testestől-lelkestől a színpadhoz kell szegődnie, ha annak alapve- 56 -