Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)

I. Felsenstein zenés színháza

Walter Felsenstein A MŰHÖZ VEZETŐ DT Vázlatok a zenés szinház műhelyéből Az Ismeretlen mű Minden müvet, amelyet bemutatunk, a teljes ismeret­lenség állapotába helyezünk vissza. Ez számtalan tapaszta­lat következménye. Elképzelhetetlen, hogy megrögzött elő­ítéletek, pontatlan emlékek és hamis tanítások mit művel­hetnek. Ha csak a Varázsfuvolára gondolok! A Komische Oper megalapítása óta folyton ösztökéltek, hogy vigyem színpad­ra.Mindig kitértem a sürgetés elől. Munkatársaimnak és ba­rátaimnak, akik unszoltak, nem mertem bevallani, hogy rossz darabnak tartottam - ezért is nem rendeztem még so­ha -, sőt, hogy helyenkint untatott is. Megfertőzött a Va­­ráz8fuvol&ról kialakult általános vélemény. Hiszen minde­nütt ezt lehetett és lehet olvasni róla: egy bécsi külvá­rosi színigazgató ostoba darabja, amelyhez Mozart fenséges zenét irt; lehetetlen cselekmény, a kellős közepén törés­sel; munka közben valami arra indíthatta ezt a Schikane­­dert,^' hogy az Éj Királynőjéből, aki eleinte jó asszony volt, gonoszt csináljon és megfordítva, Sarastróból, aki az első felvonásban gonosz, jó embert. Ezt vakon elfogad­tam - nem csoda, hiszen az előadásokat, amelyeket láttam, Így játszották. Ennek ellenére, felül nem vizsgált idegenkedésemért nem állhattam helyt a végletekig. Végül is alaposan kel­lett foglalkoznom a mü szövegkönyvével és partitúrájával. Az operát műsorra tűztük. Eleinte nem jutottunk tovább. De egyik olvasópróbánk folyamán - még ma is emlékszem arra a napra -r eljött a pillanat, amikor a meglepetéstől és az izgalomtól felugrottam helyemről. Uj müvet fedeztünk fel, soha nem játszott darabot, olyan darabot, amelyet nyilván­valóan csak egy valaki ismert, az, aki a zenéjét irta.- 29 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom