Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)

8. Néhány tényről

Valójában az a helyzet, hogy a Jó embert keresünk féllábbal a tandráma, féllábbal az eposz talaján áll. A cselekmény színhelye - úgy, ahogy az a tandrámához illik - nincs meghatározva /a "félig európaizálódott" kinai város jóformán csak a rendezői utasításban létezik/, és bizonytalan marad-Sen Te leirása is.Jólelkü prostituált, halljuk. De miért ilyen szegény*és kiszolgáltatott? Ebben a helyzetben él valamennyi szecsuáni prostituált? Nincsenek-e, Szecsuánban is, akárcsak másutt, szebb' és kevésbé szép, jobban és rosszabbul kitartott, érzékibb vagy kevésbé érzéki prostituáltak? Tudom, hogy Sui Ta helyettesíti Sen Te számára a kitartót, a pártfogót, a klienst.de a nagyszámú szereplő betódulása, a nagyonis különös jellegű történet lassú folyama részben megfosztja a demonstrációt a maga tisztaságától, az alakok elmosódottsága pedig csökkenti az anekdota érdekességét.

Ezzel szemben a Kivétel és szabályban nem érdekes, hogy a kereskedő vagy a kuli nem igazi "emberek'.': csak olyan kapcsolat van köztük, amilyet a demonstáricó megkíván, és ez igy tökéletes. Másfelől teljesen világos a Kurázsi mama tanitása is, miközben ugyanakkor az eposz valamennyi szereplője teljes gazdagságban bontakozik ki előttünk, reményeikkel,önvádjaikkal, számításaikkal.Igen, valamennyien tipikusak,de ugyanakkor egyénileg jellemzettek is. Kurázsi mama nem a "kalmárnőnek", a pap nem az "opportunistának" egyszer s mindenkorra megmintázott sémája. És ingadozásaik, állandóan feltáruló egyéni sajátosságaik mégsem ködösitik el soha a mesét.

A Vágóhidak Szent Johannájának sikere talán kivételesebb jellegű. Brechtnek itt sikerült szigorúan demonstrativ, a tandrámához közelítő darabot Írnia, anélkül,hogy az "emberiből" bármit feloldozott volna.Meg tudta oldani, hogy Mauler "embersége" /"Egy szőke bika halála láttán valósággal összetörik a fájdalomtól"/ még nyilvánvalóbbá tegye a huskirály által betöltött osztályfunkciót. A lát- 96 -