Münz, Rudolf: A dráma lényegéről - Korszerű színház 82-83. (Budapest, 1965)

A színház művészete

vagy olasz zeneszerzők eredeti intencióinak. Of­ficiuma tehát az első próbatermi próbákkal kezdő­dik, nehogy valami tévését tanuljanak be és hogy szemmel tartsa a tanulást. d/ Ezért, tökéletesen ismerje a fi-ancia és olasz nyelvet, és ezenfelül azok számára, akiknek szük­sége van rá, a szöveget éneklés előtt szavalja elő; - még jobb -, ha előszavaitatja, hogy az énekes maga érezze, hova esik a hangsúly. e/ A fiatal tehetséget úgy kell képeznie és vezet­nie, hogy tökéletesen illeszkedjék az egész ke­­rékmühöz és a már képzett első művészekhez; ép­­penigy kell tanitania a kórust és a cselekményben résztvevő balettszemélyzetet, hogy együttes ha­tást érjen el. f/ Ismernie kell a történelmet - különösen kronoló­giaiig -, ugyanigy a mítoszt is, enélkül nincs alapos jelmezismeret; ezért, és hogy megérttesse magát a díszlettervezővel, csaknem nélkülözhetet­len számára a rajzmüvészet, mint ahogy a tömeg­­beállitások tervrajzához is szüksége van rá. g/ Pontosan ismernie kell az adott szinház szinpadi, szinpad fölötti és szinpad alatti mechanikus be­rendezését, hogy a szinpadmester és segédszemély­zet érezze a rendezői fölényt. h/ Az előadás alatt, a karigazgatóval és az ügyelő­vel együtt, a szinpad mögül kell irányítania a próbákon korábban tökéletesen 'etanitott társula­tot; soha és sehonnan sem hiányozhat, mert mind az első, mind az ötvenedik előadáson, az igazi előadás élete csak belőle indul ki és mindig újra és újra kell élesztenie azt; nagyon is könnyen ellankad a nap mint nap elfoglalt szinpadi sze­mélyzet. i/ Végül - és ez a fő - úgy kell oktatnia, a hibákat és hiányosságokat úgy kell elkerülnie, tehát a helyes tüzet úgy kell meggyujtania, hogy mindenki azt higgye, ő maga találta meg a helyes utat; a felszólitó vagy prédikáló hangon történő okta­tást, meg a sok igazgatást, még a színpadon kívül is utálja mindenki, és mennyivel inkább utálják ott, ahol a hiúság és a beképzeltség annál kifej­lettebben jelentkezik, minél tudatlanabb és fo­gyatékosabb az egyén. Ha ezeket a tulajdonságokat egy személyben nem ta­láljuk meg, úgy osszuk fel a dolgot; mert ma már egyetlen jó operaszinpadon sem hiányozhatnak az ope­ra művészi vezetőjéből ezek az igazgatási tulajdon­ságok; ha azonban a vezetés nem egy pontból indul- 34 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom