Münz, Rudolf: A dráma lényegéről - Korszerű színház 82-83. (Budapest, 1965)

A dráma lényegéről

jének a kérdésében és különösen a mese alkotójának és szemlélőjének az álláspontjára, illetve pártosságára vonatkozóan, az elképzelhető legnagyobb különbségek állnak fenn; kizárt dolog, hogy ezeknek jellemzésébe e munka keretében, akárcsak utalásszerűén is belemenjünk.

Az általános mesemeghatározásnak tehát különösen három lényeges alkotórészt kellene felmutatnia:

1. a lényeges események kapcsolatát vagy meghatározott, körülhatárolt történés folyamatát, mely a mese szándékolta különleges cél szerint igen különböző, sőt ellentétes lehet;

2. ennek a kapcsolatnak a legfontosabb indítékait, amelyek következtében a történés hogyanja és miértje, vagyis az oksági vonatkozások világossá válnak;

3. a nézőpontot, illetve a pártosságot ezen szándék kivitelezésénél*

Itt tárgyalt problémánk szempontjából nincs különösebb jelentősége, hogy Arisztotelésszel egyetértve, «egész és önmagában zárt, bizonyos terjedelmű cselekményt" kivánunk-e a mese szempontjából, egységes és önmagukban teljes, meggyőző kapcsolatban álló történéseket, oly módon, hogy áthelyezés vagy egyes részeinek elvétele esetén az egész rendezetlenné válik, vagy pedig Brechttel valljuk, hogy az egyes történéseknek olyan kapcsolatban kell állniuk, hogy a csomók feltűnőek legyenek, hogy véleményünkkel közéjük férkőzzünk, miért is a mese részeit gondosan - mint darabkákat a darabban - kell egymással szembehelyeznünk. A mesebonyolitás különböző módjának az okai végsőfokon, amint azt jelezni igyekeztünk, történelmi okok. Az említett okokból nem annyira a mese problémáját akartuk általánosan megvilágítani, mint inkább a mese feltétlen elsőségét egyáltalán kihangsúlyozni.- 128 -