Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

Meyerhold színháza

tette régi bőrét és újba öltözött. Ez a bőr a futurizmus /amely már kibontakozóban volt Oroszországban, de még tá­volról sem váltotta fel a kulturálódó, mecénás burzsoázia diadala és a gazdagodó, tehetős intelligencia növekedése nyomán jelentkező esztétizmust/. A futurizmus lényegében arra hivatott, hogy az ország további urbanizálását kife­jezze. Itt már nem arról van szó, hogy Kolupajevék és Ba­­zuvajevék^* gyermekei szmokingot öltöttek és Wilde módján akartak élni, hanem arról, hogy a nagyipar lármája és dö­reje uj életritmust teremtett és a mohó burzsoázia külön­böző csoportjai egymásközötti, valamint a burzsoázia egé­sze és a proletariátus közötti elkerülhetetlen élet-halál küzdelem előérzete megfeszítette a lelki húrokat és a mű­vészettől ugyanúgy, mint az élettől, vidámságot, könyörte­lenséget és harci készenlétet követelt meg. Ma már kétség­telen, hogy a futurizmus éppen ilyen zászló alatt jelent meg, függetlenül attól, hogyan alkalmazkodott később a környezethez. Apja, illetve az, aki először vette észre a futurizmus számára kedvező társadalmi igényt, a következő bölcsődalt énekelte bölcsője felett /Marinetti futurista politikájának programját idézem/: „Olaszország a legfőbb umő. Az ’Olaszország’ szót a ’szabadság’ szó fölé kell helyezni. Nem lehet szabadságot adni, gyáva pacifistává lenni. A leghatalmasabb flotta és ugyanilyen hadsereg.Nép, amely büszke arra, hogy olasz. A háborúk: a világ egész­ségügyének megoldói, Olaszország felemelkedésének eszkö­zei. A proletariátus hazafias nevelése, cinikus, machia­vellista külpolitika. Gyarmati hatalom, antiszocializmus." De mig az olasz futurizmus a burzsoázia ifjú nemze­déke tudatos kereséseinek osztály-gyümölcse, ideológiája megfelel e burzsoázia előtt álló erőfeszítéseknek és viha­roknak, s tisztában van önmagával, addig ez természetesen nem mondható el az orosz futurizmusról, amely a nagyvárosi életnek viszonylag vékony felszini hártyáján fejlődött, s kifejezője volt a falusi lét mélységeinek és szervezetünk- 28 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom