Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

Az igazság drámaisága

ra bizonyos irányban uj igazságot, ez folyamat, amely a konfliktusban ölt testet, nem pedig valamiféle megegyezés az eredményt illetően, amit el kell érni. Ha a múltban az igazi drámákban győzött a humánusabb filo­zófia és a szociálisabb érzés, vagy ha a mai drámákban a kommunista világnézet és az élet szocialista elképzelésé­nek megvalósitása,ez nem magától értetődő és gépies azért, mert "az életben" igy történt, mert a történelemkönyvek már igazoltak minket: a drámában ezt a győzelmet újra és újra ki kell harcolni a konfliktuson keresztül. A konflik­tus ereje nemcsak a győztes igazság erejétől függ, meg a hőstől, aki ezt hordozza, hanem az ellenfél erejétől is: Kreonnak is van saját igazsága - a történelmi-társadalmi elkerülhetetlenség -, III. Richárdnak is van saját igazsá­ga, amelyből mint egy fa, kinő az élete, Galilei, vagy Proctor, Húsz, vagy Jánosik biráinak is van igazsága, nem­csak végrehajtó hatalma: ezek az igazságok is súlyosak és "történelmileg elkerülhetetlenek", Bernarda, a Kormányzó, vagy a Marsall is képvisel egy igazságot, amely "nem haj­landó elhagyni a küzdőteret": a vaszély, melyet képvisel­nek, biztosítja a konfliktus arányait. Drámáink nem egy gyengesége abból származott, hogy nem volt elég bátorsá­gunk a másik fél igazságát is kimondani. Ezért, hogy drámáinkban az osztályellenségek tulajdonkép­pen a pozitív hős szövetségesei: a megfelelő pillanatban hibát követnek el és elbuknak; ezért, hogy drámáinkban az imperializmus képviselői gyakran korlátoltak, akik ille­delmesen várják az utolsó felvonást, hogy megadhassák ma­gukat: igaz, hatalmuk van, de semmiféle meggyőző igazságuk nincs, amely megérné a fáradságot, hogy harcoljanak érte. Minden csak megegyezés alapján történik, hogy miként a történelemben, úgy az adott konkrét történetben is győz­nünk kéll minden vonalon. Ha az igazságot a nyilvánvaló hazugsággal állítjuk szembe, megvonjuk tőle a küzdelem lehetőségét, tehát az egyetlen módot, amivel a nézőt fel­- 138 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom