Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

Az igazság drámaisága

i

teljes szavahihetősége és a kezesség pátosza, hogy minden .jól végződik, pátosz, mely önmagában is drámaellenes.

Ha a konfliktus sorsok összeütközése, melyben sajátos módon benne van az igazságok, az emberről és a társadalomról vallott nézetek összeütközése, tehát ha a konfliktust úgy tanulmányozzuk mint ismeretelméleti fenomént, feltétlenül kell, hogy érdekeljen az igazságok természete is, amelyeket a szereplők sorsa megtestesít, amelyek a korszakot képviselik és amelyek elvezetnek a konfliktushoz.

9

Az ellentétes igazságok és meggyőződések (érzések, szenvedélyek) különböző csoportjai, amelyek között elektromos kisüléseknek kell a drámában kipattanni, igen könnyen felismerhető kapcsolatban voltak egymással a sematikus és dogmatikus müvekben: a kézenfekvő igazsággal szembeállítottuk a kézenfekvő hazugságot. A konfliktust itt természetesen csak színlelni lehetett: bemutattuk az erkölcsi példát és eljutottunk a moralitásokhoz ; hangoztattuk a napi igazságot és eljutottunk a publicisztikához; illusztráltuk a máshonnan szerzett ismereteket és eljutottunk az unalomhoz és a közönyhöz.

A valódi drámában két igazság ütközik össze, két alapvető, nagy hatású és általános, eredetileg drámai szempontból egyenértékű igazság: mindkettőnek megvannak a történelmi gyökerei, társadalmi-filozófiai eredete, de egyúttal a konkrét egyéni, egyetlen hős személyével összekapcsolt változata is. Természetesen ez a két igazság, mely annál élesebben ütközik össze, minél szorosabban függ össze a hősök létével vagy nem létével, valójában nem egyenértékű, az egyikről fokozatosan kiderül, hogy csak látszólagos, részleges, vagy túlhaladott igazság - máskülönben nem ütközhetne össze a tegnap a holnappal -, de lemezteleníteni, megismerni és feltárni a valódi. mélyebb és a néző számá- 137 -i