Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

Ime a követelmények?

1. Határtalan összpontositottság.

2. Teljes hit önmagunkban mint színészben, alkotóban, művészben. Ebből ered méltóságtudatunk - a legteljesebb szerénység mellett.

3. Semmi "kegykeresés" és kűlsőségesség. Én az Önök szolgája vagyok, és büszkévé, határtalanul büszkévé tesz, hogy a népet szolgálom.

4. A gondolatok, szavak, dikció, hang, mozgás pontossága és tisztasága.

5. Teljes összpontositás a színpadon. Egyetlen fölösleges,mellékes mozdulat sem engedhető meg: ha valaki mondjuk egyik lábáról a másikra áll - ez bűn; ha véletlenül szomszédunk helyére állunk - még nagyobb hiba; a vétkes lelki öngyilkosságra kárhoztatja önmagát (egy hétre nem jöhet be a Stúdióba). Ha összenézünk társainkkal ott, ahol ez tilos - durva szabálysértés, és úgy értékelendő, mint nyilvános fegyelmezetlenség.Ha megbontjuk az egyenes sort, ez azt jelenti, hogy bevalljuk tulajdon tehetségtelenségünket.

6. Ha megbontjuk a ritmust és a szimmetriát - megöljük önmagunkban a művészt.

7. A bevonulásért én, Vahtangov felelek!

Amikor elolvastam a listát és megmutattam Kyivinszkijnek, hallgatagon összenéztünk: ezzel foglalkozott hát csaknem két órán át Vahtangov, mig mi a jelmezek részleteit válogattuk.- Hogy mi lesz tovább, azt nem tudom - fordult Vahtangov halkan Nyivinszkijhez. - Természetesen, szöveg is lesz, a nézőkhöz intézett mondóka. Már irja is Antokolszkij a terem sarkában. Tehát egy mondóka, de mi jön utána? Szeretném, ha a nézőket nemcsak szavakkal, hanem szemléletes cselekedetekkel is rögtön belevonnánk a darab légkörébe.- 85 -!

I