Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

tárba. A jelmezek járulékai közül eléggé gyorsan kiválogattunk egy csomó selyemkelmét a nők részére, köpenyeket és fejdiszeket a férfiak részére. A figurák jelmezei részben már elkészültek és a szereplők minden próbára felvették őket.

A maszk-tárban előre nem látott nehézségek fogadtak: a bajuszok gumira voltak dolgozva - a mesterek tanulóikkal készíttethették őket, szekállak pedig egyáltalán nem voltak. Nyivinszkij nem töprengett sokat és két bojtos törülközőt kért.

A kelléktárból elhoztunk mindent, ami már elkészült, kartonból való koronákat, tőröket, sétabotokat, legyezőket.

Ilire visszatértünk a terembe, a diszbevonulás próbája teljes gőzzel folyt.

Vahtangov elégedetten biccentett Nyivinszkij felé, amikor meglátta, hogy mit hoztunk.- Mégegyszer végigpróbáljuk az eddigieket, Ignatyij Ignatyevicsnek - mondotta a szereplőknek.

A függöny szétnyílt. Uégy figuránk tüzes induló hangjai mellett megjelent a függöny nyílásában és a rivalda előtt egymással szimmetrikus távolságot tartva megállt.

Széles mozdulattal üdvözölték a nézőket és együtt bejelentették: "Carlo Gozzi Túrandot hercegnő cimü meséjének előadását megkezdjük!"

Kétőldalról a függöny nyílásához mentek, széthúzták széleit s megálltak.

Az előbbi ünnepélyes induló hangjaira, páronként léptek ki az előszinpadra a színészek és egyenes sorban megálltak a rivalda előtt. Ünnepélyesen, méltósággal, belső izgalomtól fűtötten lépkedtek.

Izgalmuk átragadt ránk is - most vajon mi következik? Hogyan bontakozik ki előttünk Gozzi csodálatos, vidám, de ugyanakkor mély drámai töltésű meséje?

Utoljára maradtak a főszereplők: Kalaf és Turandot.- 83