Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

Ez vallószinüleg abból ered - hangsúlyozta helytelenül a szót Kudrjavcev, - hogy olyan káprázatos a nyakkendője.

És mintha gyönyörködnék partnere eléggé kopott nyakkendőjében, kihúzta és csomózott részével Tartaglia hátára simította.

Scsukin erre a műveletre csak alig hallható mormolással válaszolt.Teljesen belemerült a könyvbe! Néha még hangosan idézett is belőle egy-egy mondatot, amely különösen megtetszett neki.

Eközben Pantalone a nyakkendőben gyönyörködött, simogatta, s ügyesen szétbogozta Tartaglia hátán.- Eedves Tartagiiócska, magának egészen rendkívüli vonalú a tarkója - hizelgett Pantalone, s hirtelen legombolta ingéről a gallérját.

"A gró-gró-gró-gróf jobban sze-sze-szerette az életénél"- olvasta fel éneklő hangsúllyal Tartaglia.

Pantalone közben már Tartaglia lábát vette kezelésbe.

ó, milyen piskóta-lábai vannak, drága Tartagliócska - mondotta -, birtokába véve partnere lábát. — Ha megengedi, mértéket veszek a talapzatáról - facsarta ki ismét a szót és kezdte kifüzögetni társa cipőjét.

"...hó-hó-hó-fehér nya-nya-nyaka... - haldokiott a gyönyörtől Tartaglia - o-o-o-lyan volt, mint a ha-ha-ha-hattyué..."

Már régóta nevettünk a naivságon, amellyel társaink átadták magukat foglalatosságuknak, s szórakoztunk sajátos beszédmodorukon is.

A cipő már lekerült Tartagliéról, a zakó is. Pantalone sóvárogva nézte nadrágját. Már kioldotta a nadrágtartót is... mi nem tudtuk levenni szemünket róluk és képzeletünkben kirajzolódott annak a katasztrófának képe, amely elkerülhetetlenül közeledett Tartaglia felé.- Elég! - hangzott fel Vahtangov hangja. - Jól dolgoztak. Amint látják, nagyon fontos az egyszerű cselekvés- 58 -