Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

- Mindent jól csinálnak - mondotta egy Ízben Vahtangov a Bölcseknek -, de valahogy az utolsó ecsetvonás,amely pedig gyakran eldönti a kép sorsát - nos, ezt az utolsó színfoltot nem találták még meg. Keressük hát együtt.

Tegyük a következőket. Maguk öten üljenek le egymással szemben. Egy ember pár nélkül marad. Én Balihinnal szemben ülök le.Most pedig gondoljunk ki valamennyien egyegy naiv ötletet és nézzünk sajnálkozva szemben ülő partnerünkre, amiért ő nem tudja, milyen bölcs dolog ötlött az agyunkba. Bászov-Altoum pedig a rajtunk megfigyelt kis jelekből kitalálja, mire gondolnak a bölcsek.

Vologya Moszkvin Zsilcoyval ült szemben, Gorjunov Korol evvel, Balihin pedig Vahtangowal.Az itélőszék főhelyén Bászov helyezkedett el. ügy tűnt, hogy a Bölcsek félszemükkel Vahtangovot figyelik.- Ha úgy tetszik, Altoum megkezdheti a gondolatolvasást - mondotta bölcshöz illő szenvtelen hangon Vahtangov. - Mi valamennyien hallgatunk és csak utána mondjuk meg, hogy valóban kitalálta-e gondolatunkat.- Zsilcov arra gondol, hogy Vanja Moszkvin megkérdezheti otthon a papájától, hogyan játssza a Bölcs szerepét - szólalt meg hirtelen Bászov.- Vánja pedig azt gondolja, hogy Zsilcov ijesztőnek látszik.- Tolja Gorjunov nevetgél magában,s elhatározza, hogy mindenkit becsap. Borisz Mefogyievics“* pedig nem tudja, hogyan kössön bele Toljába.- Balihin arra gondol, hogy önnek egyetlen gomb sincs a mellényén, ön pedig... ön a Vologya Balihin kezében lévő ceruzára gondol...- Nos kitalálta? - kérdezte monoton hangon Vahtangov, miközben továbbra is koncentrált figyelemmel tanulmányozta

^*B. M. Korolev.- 117 -