Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Áttérünk a rendezésre

A bank alkalmazottainak küldöttségét még nem állították össze. A Jubileumon még csak most folyt a munka. Az előadás befejezéséig még nem is jutottak el.

A Jubileummal Zahava foglalkozott, de ebben a részben nem éreztük azt az összehangolt játékot, mint az imént, a Tolvajokban. Ezt azzal magyaráztuk, hogy maga a drámai mü inkább Csehov elbeszélésének színpadi változata volt és a stúdió növendékei még viszonylag keveset dolgoztak rajta.

Ez alkalommal Vahtangov nem fordult hozzánk „rendezésre feliratkozottakhoz", bár a teleirt lapokból Ítélve számos „kritikai" gondolatot és javaslatot gyűjtöttünk.- Ez nem olyan, amilyennek lennie kellene - mondotta rögtön a próba után, szavait a kollektívához intézve. — Nyissák szét újból a függönyt és semmit se mozdítsanak el a helyéről. Azaz állítsanak mindent a helyére, úgy, ahogy a függöny szétnyitása előtt volt. Kezdjék élőiről a darabot !- Huzzuk össze a függönyt? - kérdezte Zahava.- Nem kell. Tapsolok, amikor kezdhetik, lobaskov, mélyedjen a számításokba; Koroljev, induljon a kijárat felé... Vagy nem, nem igy. Gyűljenek össze mind a színpadon: Sipucsin, Mercsutkina, Tatjana Alekszejevna és mondja el mindegyik a párbeszédét, végezzék el feladatukat, azaz ki mit akar a másiktól, Hirin pedig egy helyet keres a szobában, ahol nyugodtan befejezheti számításait... A szomszéd helyiségben pedig a küldöttség készül fennhangon beszédére.- Még nincsen küldöttségünk... Még nem jutottunk el idáig - emlékeztette Zahava.- Ó, micsoda bonyolult feladat! - felelte ironikusan, mint hasonló esetekben mindig, Vahtangov. - Fogjon öt-hat hallgatót, menjen velük a kulisszák mögé és végeztessen velük helyzetgyakorlatot: egy küldöttség próbát tart beszédéből. Egyébként ön lesz a küldöttség vezetője.- 95 -