Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)
A beszélt nyelv technikája
van. e/ Minthogy a gégefőt egymásra helyezett csigolyasor alkotja és ezek közül az első kettő néhány milliméter távolságra van egymástól és egyesül, amikor a gégefő bezárul /például ásitás közben/, a hüvelykujjal és a mutatóujjal kerüljük meg mélyrehatóan az ádámcsutkát, amig enyhe fájdalmat érzünk, állandóan azt ellenőrizve, nem egyesült-e a két csigolya. Ajánlatos, hogy ezt az ellenőrzést csak ritkán végezzük. Legfeljebb napjában egyszer,a különböző légzési és hanggyakorlatok közben. A gégefő-zárat gyakran a sziniiskolai gyakorlatok okozzák. a/ A beszédgyakorlatok megelőzik a légzés ellenőrzését. A hallgató tehát pusztán a dikció segítségével igyekszik megszerezni a hatásos hangerőt és hogy takarékoskodjék a felhalmozott levegővel, zárja a gégefőt. b/ Sokszor, belélegeztetik a hallgatót és azt parancsolják neki, hogy számoljon. Minél több számot számlál, annál nagyobb dicséretet kap, mert tud takarékoskodni a levegővel. Megbocsáthatatlan hiba. A hallgató, takarékoskodásból, zárja a gégefőt és ennek eredménye a rossz hangerő. Éppen ellenkezőleg, arról van szó, hogy bőségesen vegyen levegőt és ne takarékoskodjék a levegővel. Minden szót itasson át, mintegy boritson be levegő, elsősorban a magánhangzókat, jól figyelve rá, nehogy elveszítsük a szavak között a levegőt. c/ Látszólagos helyes légzés. Sokszor a hallgató kitágítja a hasát, mintha lélegzetet verme, anélkül azonban, hogy a valóságban elvégezné ezt a tevékenységet. A gégefő-záron kivül van egy másik korlát is, amely megakadályozza a kibocsátandó levegőhullám hatásos felhasználását: az alsó állkapocs, ha nincs munkában. Az alsó állkapocs korlátozott mozgása megakadályozza a magánhangzók jó kiejtését. Gyakorolni kell tehát az alsó állkapocs beszéd közbeni mozgatását. d/ ha az áll túlságosan elől, vagy túlságosan hátul Elemi gyakorlat a levegő organikus kibocsátására Állunk, testünk felső részét könnyedén meghajlítjuk, a fejünket is lehajtjuk. Az elengedett alsó állkapocs a hüvelykujjon nyugszik, az állunkon levő többi ujj megakadályozza az állkapocs elmozdulását, felemeljük a felső állkapcsunkat, felhúzzuk a szemöldökünket, az legyen az érzésünk, hogy a két: halánték meghosszabbodik, mint isitás közben, a fejtető izmai és a hátsó nyakizmok merevek'. Hangot adunk. Állandóan ellenőriznünk kell, hogy az állizmok emyedtek-e vagyis puhák. Az áll aló támasztott hüvelykujj- 97 -
