Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)

IV. Színészek és nézők

- 87 -ban, nem is volt olyan távol saját véleményünktől, amely a produkcióról idővel kialakult bennünk. Igaz, néhány túlára­dóan dicsérő mondat megragad fejünkben, de számos más bókot könnyen tekintünk magától értetődőnek, és csak a "nyűgök és n nyilak"-részleg élesebb íulánkjai rekednek meg tartósan bőrünk alatt. Nem szeretném, ha ezt a sokat emlegetett "szí­nészi hiúság" újabb példájának tekintenék. A színészek nem monopolizálják a hiúságot. Ismertem ügyvédeket, orvosokat, jogászokat, hoteltulajdonosokat, újságírókat, sőt még kriti­kusokat is, akik, ha munkájukat megbírálták, meglepő túlér­zékenységről tettek bizonyságot, A színészt a kritika igazá­ból csak a szóban forgó alakítás tartama alatt érdekli, és részben épp azért, mert miközben a szerepet, méghozzá közön­ség előtt, alakítja, nem tud szabadulni a feltevéstől, hogy a nézők nagy része olvasta ezt vagy azt a kritikát, és han­gulatukat, ha szavakban nem is fogalmazódik meg, nagyjából igy lehetne kifejezni: "Hát bizonyítsd be, hogy nem igy van" vagy "Na most matasd meg!".Ez ugyan a színész részéről nem­csak túlérzékenységnek, de ostobaságnak is tűnhet, mivel éppily joggal feltételezhetné, hogy ha már az emberek tisz­tes pénzért megváltották jegyüket, akkor tisztes okaik is vannak rá, hogy a darabot megnézzék. A Stratford-on-Avon-i színházban, mint már mondottam, a közönség tagjait sokkal több szál fűzi össze, mint általában valamely színházi est nézőtáborát. A világ legkülönfélébb tájairól származó nézők tudatosan vagy öntudatlanul - és itt eszem ágában sincs a veszélyes "highbrow" kifejezés se­kély örvényébe merészkedni /a "highbrow" jellegzetes angol kifejezés a koltursznobok, vagy, egy más divatos szóval, "man­darinok" fogaiméra. - A ford./ - úgy jönnek el Stratford-on­­-Avonba, Shakespeare drámáit megnézni, hogy valami külön, sajátos érzéktől vezérelve többet /vagy inkább mást/ várnak, mint amit más színházaknak akár legizgalmasabb produkcióitól is kaphatnak. Néhányan közülük őszinte odaadással jönnek el. 7 7. Idézet a Hamlet nagymonológjából. - A ford.

Next

/
Oldalképek
Tartalom