Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)
VI. Gondolatok Konsztantyin körül
- 114 -Theatre színészeihez, szétszóródtak az ő színészei is, azok, akik a forradalom előtt vele dolgoztak, noha némelyiküket /például Akim Tamiroffot és Mihail Caehovot/ időnként megpillanthatjuk egy-egy hollywoodi filmben; ilyenkor az embert elfogja a vágy, hogy valahogyan visszajuttassa őket abba a környezetbe, amelybe művészi szempontból tartoznak. De még ha Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Moszkvai Művész Színháza nem maradt volna is fenn mind a mai napig eleven hagyományként és korunkban is érvényes erőként, Sztanyiszlavszkij hatása akkor is eljutna hozzánk: Egy színész felkészül cimü műve lapjain keresztül... Tudom, ezt a könyvet jó néhány szinész olvasta és úgy találta, hogy végtelenül ösztönző hatású. Elolvasták más színészek is, és úgy vélték, hogy javarészt csalódást keltett. Ismét mások azt mondják, hogy olvasták, holott valójában úgy értik, hogy mindig el akarták olvasni. Mások olvastak róla és nyiltan kijelentik, hogy ők ugyan nem kérnek belőle. Egyeseket "inkább lássanak holtan", semhogy elolvassák. Ahogy én a helyzetet ismerem, néhányan valóban bele is halhattak elolvasásába. Nagyon kevesen olvasták el másodszor. Ezeket a sorokat azért Írom, mert én a könyvet több Ízben elolvastam és mert újra meg újra visszatérek hozzá. De először hadd folytassam egy kis ideig még személyes hangnemben. Egyszer már Írtam a könyvről és rájöttem, hogy az ember magának köszönheti, ha azonosítják egy olyan témával, amely körül sok a félreértés és az előítélet. Soha nem bánom, ha egyesek "Helló, Sztanyiszlavszkij"-jal vagy "Szia, Konsztantyin"-nal üdvözölnek, mások pedig aggódva érdeklődnek, milyen állapotban van az "átfogó cselekvésem" avagy jól érzik-e magukat az "egységeim". Ilyesmire csak barátaim merészkednek és akárhogy is van, az egész tulajdonképpen hízelgő. De már kevésbé örvendetes, ha az emberek feltételezik, hogy az én meggyőződésem szerint saját munkásságom példája a Sztanyiszlavszkij-módezernek, vagy hogy én minden további nélkül azonnal elitélném az olyan művészeti stílust, amely
