Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)
V. Jegyzetek a rendezésről
- 108 -érte saját alakításomat. Azt mondtam, úgy érzem, nincs szükség rá, hogy az egész darabot újra próbáljuk, de minden színésznek fel kell készülnie valami kisebb vagy nagyobb "igazításra". A kezemben Harry bácsi Edward-korabeli cilinderét tartottam és abban, mint közöltem velük, kis papircédulákon ott van valamennyiük neve, persze a magamét is beleértve. Mielőtt a neveket kihúzták volna, elmagyaráztam, hogy mint rendező valamennyiüket meg fogom kérni: menjenek fel a színpadra és akár pantomimezerüen, akár rögtönzött szöveggel Játsszanak el valami jelenetet, amely kapcsolatban lehet a darabbal, de ténylegesen nem fordul elő benne. Beatrix Lehmannt^* - munkatársaim közül a leginkább segítőkész lényt - megkértem, hogy miközben a maga sorára vár, válaszszón számomra valami "darabon kivüli" mozzanatot, rögtönzés céljából. Aztán, mielőtt a rögtönzések megkezdődtek volna, a társulat minden tagjának elmondtam, hogy véleményem szerint hol változott meg /vagy fejlődött vissza/ alakitása, és megkérdeztem, lát-e valami igazságot elképzelésemben. Egészében úgy tetszett, hogy a társulat egyetért velem, de nem voltam benne egészen bizonyos, vajon néhányuknál nem csak arról az óhajról van-e bzó, hogy a sok fecsegésnek véget vessenek és a próbán a lehető leghamarabb túl legyenek. Azonban, mihelyt a rögtönzések, az általam már előzetesen kigondolt témák körül, megkezdődtek, valamennyiüket azonnal elkapta az izgalom. Héhányan meg voltak bökkenve, és később a valóságtól persze meglehetősen elrugaszkodott, de annál mulatságosabb hireket hallottam vissza "nagyképü módszeremről". Csak az az egyetlen szinész tagadta meg szinte teljesen az együttműködést, aki az imént az előadás megváltozásával kapcsolatos feltételezést kereken visszautasította; gyakorlata olyan volt, mint egy durcás gyereké, aki nem akar szavalni a vendégek előtt. Emlékszem, Beatrix Lehmann, jellegzetes nagylelkű gesztussal, felajánlotta, hogy ő rögtönöz elsőnek, de én ragaszkodtam hozzá, hogy a neveket a kalapból húzzák ki. 3. Lehmann, Beatrix /az. 1903/ jónevü angol szinésznő.
